Új regisztráció esetén igazold magad itt ahhoz, hogy jelentkezésed elfogadhassuk: bartalovicszoltan@gmail.com
vagy ezen a telefonon:
+36205155301
Versfolyam
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Kedves író-olvasók!
Létrehoznám, ahogy másutt is tettem ezt: közös versíró helyet. Teszem ezt azért, mert az a meglátásom, hogy interaktív módon könnyebb előrelépni, megfogalmazni, amúgy is bennünk rejlik.
Míg a kósza gondolatok várnak az érlelésre, addig egy jól irányzott lökés: egy folytatható előzmény, és egy adott, viszonylag laza téma a válaszadás idejét lerövidítheti.
Az én vesszőparipám a folyó- és állóvizek, valamint környezetük, de jól belefér a szimbolikus tartalom is, ami pl. a gondolatok folyásán alapulhat.
Verseket várok tehát ide, leginkább komment nélkül, melyek egymást folytatják, esetleg elkülönülően új témát nyitnak, de valahogy mégis kapcsolódnak az általam felvetettekhez.
Az emberi természet elemzését megelőzi, és iskolaszerűen taníthatja a természeti történések alapos vizsgálata és esztétikus leírása.
Egy festő is is így tanul: mértéket vesz, alapvető geometriai formákat vázol, majd felépíti tónusokkal. Tekintsük hát örömteli, de szükséges gyakorlatnak ezt!
Fontos volna, hogy ne hosszú agyalás, hanem inkább könnyed, de szemléletes képfestés történjen. Amint a kedv megjön, a szintaktika és a rímelés, a hangsúlyok, és szótagolások tisztulni fognak, mert a szellem szeretne szépet alkotni.
Hadd kezdjem el:
Tavasz - a rügyezés tana
Imhol, egy fénysugár villant,
a hideg léget hőjével metszve el,
eresz alján tiszta vízcsepp csillant
a tavasz táncát így kezdte el.
S gyöngyök hulltak bámész kőre,
hol fagy volt az úr még előbb,
a zsurlók sóhajtván várva jobb időre,
álmukba a déli nap ím, így beleszőtt.
Kiterjedt a harmat és a pára,
piciny burkokat pattatva fel,
még csak a jövendő vágy-virága
készült érni, mint méhben a teher.
....
íme, egy 5 perces reflexió a címre, látni, hogy kezdetleges, kidolgozatlan, de pont ilyen kell
Nos hát, ki folytatja?
Talán nem úr a fagy, talán nem repeszt
Reménykedő szívnek új hajnala lesz
Talán a halál is egyszer végre ér
Talán felenged ott belül is a tél
Visszatér, simogat a Nap századszor is
Ha nem hiszed, csodák vannak akkor is
Áttetszően tiszta vízcseppet ereszt
A zord jégcsapokból erecske lesz
S azok ölelkezve egymásba futnak
A patakok beszélnek, Te nem is tudtad?
Sok szavuk zúg folyamok mély ölén
S átdereng a fény a néma éj ködén
2005 jan 3
Judit, Barna, Gitka milyen szépeket tudtok ti is írni! Egyébként nem baj, ha kissé korábbiak iskerülnek bele, hiszen válogat az ember és igyekszik a legjavát mutatni, amije van.
Valaha…
Valaha, szomjú medrek szájához érve
úgy öntöttem beléjük az éltető vizet,
hogy gátak szakadtak, s kövek tolattak félre,
és újra éltek a mélyükbe halt színek.
Mint feslő ruhák, porlepte hálók
hulltak a folyamba százéves törzsekkel,
akár a homokvár, s tetején a zászlók,
amit az első áradás magával vitt el,
büszkén vágtatva a sziken, hullám-lovon.
Élet hajtott picinyke sarjat nyomában
ledöntve, s bemosva, mit épített egykoron,
partok karjaiba omló elcsendesült vágyam.
Mert az ár elült és nyugodt lett a folyó:
fűcsomóit lusta habok nyalogatják-
hiába kék az ég és a nap ragyogó,
elveszett valami, bár egymás kezét fogják
a behajló ágak, e simogató karok,
tombol mélyük, igaz csönd van a felszínen,
mind sóhajt a szélbe: „Vihart akarok!”,
s nem elég, ha tudják: emlékezik szívem…
2004 júl 28
elvileg ide akartam tenni ezt a kis szösszenetet, de "elugrott"a kurzor valami oknál fogva.
Tavaszodó
szembehunyorog a nappal avarbéli ibolya
büszkén fehér hóvirág telepesedik, marasztal
megbomló rügyek fején hamvasodik a kikelet
tövisbokrok zöldbehajló hegyén madárraj csicsereg
Egy régebbi tavaszi versem:
Várkonyi Judit: Tavaszi hangulat
A Nap fényes sugarával simogat,
melengeti jégbefagyott arcomat.
Tavasz jő hosszú, dermesztő tél után,
végig néztem egy elárvult hű kutyán.
Hó pamacsok alól már kinyúl vígan,
sok kis bólogató hóvirág szirma,
barna bőrű fák ága sem lesz kopár,
előbújnak kis levélkék tétován.
Újulóban a föld! Jöjj szép kikelet,
tarka ruhád vedd magadra hamarost!
Kék ég alatt még tél dala zeng fel, de
halljunk végre hívogatóbb dallamot!
Avarban bogarak neszeznek csendben,
folyónk újra mély medrében kanyarog ...
Hoztam én is egy versemet, nem tudom ide való-e, de víz is, természet is...igaz, egyikőtök verséhez sem csatlakozik.
Csobogó patak
Csobogó patak
Szerelmesen csacsog,
Lágy víztükrében
Szitakötő csapong.
Ajándék kavicsot
Könnyedén görget,
Cikázó halakkal
Vígan kergetőznek.
Fehér fodros hullámai
Tajték csókot adnak,
Vízpermettől nedvesen,
Pirul a friss hajnal.
(Szabó Gitta: 2008-05-10)
Kedves Gitta! Épp ilyen kell ide. Fő szempontként elég, ha témaindító versfolyamhoz csatlakozik, ami vagy versek folyama, vagy folyamokról, vizekről szóló versek.
Köszönöm szépen!
Ha nem haragszotok, idefirkálnék egy kis tavasz-dalt...
Sárga a nárcisz, sárszínű jázmin
Tél dere csípte, még melegítve
sem lett fehérebb. Szirma feketéllett
másnap a földön. Még ma is őrzöm
az akkori képet. Azóta szép lett.
Zöldbe borulva, áll a boróka.
És ez a dús fű! Nézd, nem paróka...
Vágy nyoszolyában, lenge kabátban
nyár melegével, szép tavasz érlel
boldog szerelmet. Fényben delelnek
remete lelkek. Csók ízű hajnal...
Lángszínű hajjal jött el a kedves,
s mint galamb repdes, ver ma a szívem.
Egy szavam sincsen, mert te vagy itt benn.
Lüktet a lényed, vérereimben.
Vágy, tavasz ébred, szép ez az élet!
Az első tavaszok gyermeki tisztasága köszön vissza. Hogy is haragudhatna bárki, szép verset hoztál! Én meg egyenlőre maradok annál, ami van (a versfolyam):
Ha erre járok, megcsodállak;
Szép partjaid közt elmaradnak
Változnak az évszakok, s a tájak
A meder mélyül, s a madaraknak
Lába már nem kövecskéken áll
Melyek között, érként csörgedez
És gyémántként csillan a víz-kristály
Mit terelve gyermekkéz ereszt
Büszke hajók járják teherrel
Rakományuk vízvonalig ér
S a csalogány tornyukra fészkel
Fázva bújva, mikor feltámad a szél
Szétnyílik és nagy lesz, mégis szép
A parton messze házak állnak
És az ég feletted csupa-kék
Ha erre járok, megcsodállak…
(2004. júl.7)
Kérnék másokat is, hogy szerkesztésnél próbáljanak meg összefüggő, üres soroktól mentes, azokat csak a szükséges mértékben tartalmazó hozzászólásokat beküldeni! Köszönöm:)
Ordít a hideg, messze hangzó hanggal,
S támad kegyetlen, féktelen haraggal...
Itt a világvége, nincsen már tovább,
Nem állhatunk ellen, vagy lépünk odább!
Gyere csak te Pokol... Ördög rút fattya,
Nem ijedünk meg, apád - megmondhattya!
Tépd csak fehér inged ezer darabra,
Nem segít már semmi - abrakadabra!
Lejárt már az időd, menj, honnét jöttél,
S mélyen hallgasd el, hogy mégegyszer... öltél!
Élet kis virágát dobtad a sírba...
Gyászolókat hagyva, hantjukon sírva.
Tiéd volt a világ, kezedbe téve...
Mi jót tettél, mondd csak, most összevéve?
Cseppnyi gyereköröm, némi szépség...
Ennyi a leltár, a többi csibészség!
Bújdosik, ki marad, elszáll a madár,
Kietlen, kihalt mindenütt a határ!
Menj hát, ha ennyit tudsz - magad örülni...
Nem fogol imákban megüdvözülni!
Csaló vagy, semmi más, nem tudsz más lenni,
Hogy szeresselek... nem tudol rávenni!
Az én szerelmem, nézdd! - a hátad megett!
Csókkal oszlatja a fellegeket.
Mondjuk szubjektív tényleg a tél fogalma és ábrázolása, de..de talán ennyire messzire kell repülnie ama bizonyos sulyoknak? Néhány hibát is kijavítanék.. (tty=>tj , dd=>d, egybe-, különírás) eza fogol, tudol (amit egyébként használtam már magam is) borsodi nyelvjárás, nemde? Alapvetően saját, kifejlett stíílust érzékelek, amit nyilván lehet tovább csiszolgatni. A megközelítés is jó lehet.
Ez a négy sor már egy ideje a gépemen elbújva hevert.
Arra várt, hogy verssé válhasson, ehelyett most megmutatom neked.
...Ne legyen Naptalan egem.
Sugara melegíthessen!
Aprócska hagymacsodámból,
Nyílhasson sziromlevelem…
Aprócska sziromcsodád megérné a folytatást Zsuska! Örülök Neked
Köszönöm, megtisztelsz vele (engem és bennünket mind)! Magvas kezdemény és önmagában is szép gondolat. Mi lenne, ha kifejlődne az egész vers belőle? Itt jó helyen volna!
A vízcsepp dala
Fáradt vagyok már. Úgy, de úgy maradnék!
Milliárd évek óta, mióta megszülettem
az ős világ folyton csak kerget engem,
folyóból óceánba, s éppen hogy pihennék,
felragad a nap, a szél vihogva ránt,
és elvisz újra, szürke égmagasba,
sötét felhőként, jégsziromba fagyva,
hogy megint kivesse meggyötört fiát.
Hát lehullok, és folyóként indulok feléd,
te szomorú fűzfa. Elfutok előtted,
csillanó fényemmel pillantásnyit intek,
pedig jó lenne kicsit maradni még.
Sejtettem, hogy felteszed, hiszen itt a helye Laci
Köszönöm, László! Várom a továbbiakat is, ha lesznek! Egyébként Juditnál épen azt hangsúlyoztam én is, hogy nem amatőr! De el ne hessegessük, ha amatőr valaki, őt is szívesen várjuk ide!
Megbocsássátok, hogy fogok hozni régebbről is e Versfolyamba illő, már megjelent darabokat.
Ezzel csupán bíztatni kívánlak benneteket az írásra, a közös célú, tartalmú "együtt zenélésre", hogy kedvet kapjatok. Már most az elején szeretném leírni, hogy nem várok el semmit, csak azt, hogy ami ide kerül, az az örömötök és alkotókedvetek gyümölcse legyen.
Óh, milyen szép, és a kis patak cseppenként is ragyog,
csobogjon hát tiszta vize, s én melléülve hallgatok,
oldalágak, kis erecskék, bátran fussatok bele
ezerszínű és csillámló lelkeitek fémjele
mind-mind egy-egy kis fénysugár a halál sötét éjjelén,
melengető bágyadt napfény a fagyban gémberedett kezén,
mely több aranynál, színezüstnél, s nem nyeli el a verem,
mert Neked szól, kinek szívén kopogtatva keresem
azt a belőlem hiányzó elröppent kis madarat,
kinek fészkét Te ismered, s mikor hangja csalogat
árkon-bokron át törve is szomjazva csodás dalát,
követned kell, mert Ő a kincs és nélküle értelmetlen a világ!
(2004. júl. 04.)
És folytatva nászát üzent a Nap
hévséggel tekintve a didergő Földre,
a hóember fején megbillent a kalap,
pendülve ébredt a kinn felejtett bögre.
Dombtetőről szerte patakok indultak útnak,
s mintha minden mozdulni akart volna,
az erdőszélre megállva őzsuták tolultak,
tekintetük olyan volt, mintha angyal szólna.
Ablak nyílott a tájra, csak e jelre várt:
kidugta álmos fejét egy cserepes virág,
a Tél menekült, árnyékba bújt, ellenállt,
s varázsütésre nyüzsögni kezdett a világ.
Írtad, hogy zömében komment nélkül... de Te olyan szépen és annyira plasztikusan írsz... Szinte járkálok erdőn, mezőn, a házadban... Gyönyörű gondolatok Zsolt
Jó, nem baj, kommenteljünk. Ezeket ilyen "geometriai" verseknek nevezem, amikor látni lehet a leírás alapján. Nem biztos, hogy mindig jók, mert jobb, ha a fantázia, a képzelet rajzolja ki képet, és ehhez elég iránypontokat adni. Szóval írjunk! De más is!
Kiírtam az üzenőfalra
Jégbezártan
Virágburokra rátört a fagy,
jegével metszve a parányi életet.
Nyomában halált, pusztulást hagy,
befedve lélek kezdeményeket.
Bennem is halkuló a dallam,
feledve az ifjonti hevet.
Bensőmben gyertya lángja pislan,
temetve boldog éveket.
Bánatok bújnak erdő mélyébe,
lilájuk sötét ibolyába fordul.
Emlékeim vizének kékjébe,
csendes esőkönnycsepp csordul.
Jöjj aranyesős kikelet,
tavasz bonts ezer virágot,
melegítsd fel szívemet,
s vele az egész világot.
Szintén egy gyors, 5 perces reflexió. Egy ideje elbújtak mélyen a szavak...
Csalogató
Elbúvó szavak, jertek elő,
hisz ez a lélek fázik!
Víg otthon vár itt s nem
temető...
Jobb, ha a szív örömkönnytől ázik.
Visszatért szavak, gyújtsatok fényt!
Jó, ha az árny is látszik
s még jobb: ha látunk izzó,
víg reményt...
Kihajt a lelkünk s kacajt virágzik.
***
Pardon, jégbezártan nem élhet a napsugár...
Remélem, nem sorból kilógót írtam ide, de ha mégis: kegyelem szegény fejemnek és soraimnak!
Madame! Felüdülés volt hallani Önről!
Nagyon szép! Nekem különösen az utolsó sora jön be! Köszönöm
- OFF
De hisz ez gyönyörű még így a maga(d) fájdalmában is! És ha igaz és nem kitalált, akkor jó remény van felőled, mert munkál belül valami ezért a tavaszért. Nem amatőrre való sorok. Ki kell bontani e szavakat még inkább!
Köszönöm véleményed, mely megtisztelő számomra. Én csak valós dolgokról, érzésekről tudok írni Zsolt... Ha lesz erőm bontogatni, majd megteszem ... Csak mindenképpen akartam, tudd, tetszik a kezdeményezésed, nagyon jónak találom. Ezért osztottam meg Veled rendkívül amatőrnek vélt gondolataim.
Judit drága, értelek. Muszály csúnyát mondanom: fészkes fenét vagy Te amatőr. Csupán több benned a spontaneitás, mint pl. bennem, megrögzött rímfaragóban. Csatlakozom most én is egy szokatlanul spontán versemmel.
Legújabb irodalmak
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva |
Utolsó hozzászólás![]() |
---|---|---|---|---|---|
Irodalom | Rigó Tibor: Tiltva vagyok / Ich bin gesperrt | toni | 2023/11/29 - 09:46 | 2023/11/29 - 09:46 | |
Irodalom | Babits Mihály: Mint kutya silány házában / Wie ein Hund in einem lausigen Stand | toni | 2023/11/28 - 08:16 | 2023/11/28 - 08:16 | |
Irodalom | Friedrich Theodor Vischer: Kritiker / Kritikus | toni | 2023/11/27 - 08:03 | 2023/11/27 - 08:03 | |
Irodalom | Gustav Falke: Bitte / Fohász | toni | 2023/11/26 - 10:12 | 2023/11/26 - 10:12 | |
Irodalom | Tóth Árpád: Nézz ránk Ady Endre / Schau an uns Endre Ady | toni | 2023/11/25 - 08:35 | 2023/11/25 - 08:35 | |
Irodalom | Mucsi Antal-Tóni: Akiknek Trianon / Für denen das Trianon | toni | 2023/11/24 - 11:31 | 2023/11/24 - 11:31 | |
Irodalom | József Attila: Thomas Mann üdvözlése / Grüsse an Thomas Mann | toni | 2023/11/23 - 07:04 | 2023/11/23 - 07:04 | |
Irodalom | Mucsi Antal-Tóni: Egy idegen otthona / Das Zuhause eines Fremden | toni | 2023/11/22 - 07:35 | 2023/11/22 - 07:35 | |
Irodalom | Wilhelm Busch: Der volle Sack / A tömött zsák | toni | 2023/11/21 - 09:37 | 2023/11/21 - 09:37 | |
Irodalom | A.Túri Zsuzsa: (nem) halál (?) / (nicht) Tod (?) | toni | 2023/11/20 - 10:28 | 2023/11/20 - 10:28 | |
Irodalom | Amikor Erzsébet névnapjáról lekéstem | toni | 2023/11/19 - 10:39 | 2023/11/19 - 10:39 | |
Irodalom | Vitnyédi Németh István: Istenes ének / Göttliches Lied | toni | 2023/11/17 - 10:09 | 2023/11/17 - 10:09 | |
Irodalom | Szép Ernő: Tiszapart / Theiss Ufer | toni | 2023/11/16 - 09:13 | 2023/11/16 - 09:13 | |
Irodalom | Karinthy Frigyes: Ősz / Herbst | toni | 2023/11/15 - 09:13 | 2023/11/15 - 09:13 | |
Irodalom | Falu Tamás: Névtelen katona / Névtelen katona | toni | 2023/11/14 - 09:39 | 2023/11/14 - 09:39 |
Legújabb hangzóanyagok
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva |
Utolsó hozzászólás![]() |
---|---|---|---|---|---|
Audió | Tompos Lilla: Karácsony | ambrusa | 2019/12/23 - 21:34 | 2019/12/23 - 21:34 | |
Audió | Kék mezőben | Góth László | 2019/12/14 - 05:58 | 2019/12/14 - 05:58 | |
Audió | Szabó Melinda: Októberi látomás | ambrusa | 2019/10/12 - 19:26 | 2019/10/12 - 19:26 | |
Audió | Kelvin: Angyalka | ambrusa | 2019/01/15 - 22:18 | 2019/01/15 - 22:18 | |
Audió | Visszatekintő: Karácsony Pécsett 1918-ban | ambrusa | 2019/01/02 - 12:54 | 2019/01/02 - 12:54 |
Legújabb fórumtémák
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva |
Utolsó hozzászólás![]() |
---|---|---|---|---|---|
Fórumtéma | Megszűnt pályázat | Markovics Anita | 2019/12/31 - 13:41 | 2019/12/31 - 13:41 | |
Fórumtéma | Klapek Gabriella hímezve festő, énekes, zeneszerző | prayer | 2 | 2016/11/28 - 12:48 | 2018/03/31 - 00:43 |
Fórumtéma | 2017. AKÍK Művészeti Pályázat | prayer | 2016/12/28 - 19:03 | 2016/12/28 - 19:03 | |
Fórumtéma | 2016 évi rendezvények | capek | 17 | 2016/01/14 - 11:27 | 2016/08/07 - 16:47 |
Fórumtéma | CINKEfészek Antológia 6. Szt. Mártonnak ajánlva | prayer | 14 | 2016/04/17 - 18:06 | 2016/07/17 - 12:32 |
Fórumtéma | CINKE klub Gyöngyivel | prayer | 20 | 2015/04/17 - 21:42 | 2016/07/09 - 14:15 |
Fórumtéma | Cinke színdarab | Emeraude | 1 | 2016/04/25 - 09:38 | 2016/04/27 - 08:51 |
Fórumtéma | Szent Márton évforduló pályázat | prayer | 5 | 2014/09/28 - 09:49 | 2016/03/01 - 22:47 |
Fórumtéma | Ötletek, és a megvalósítás. | prayer | 164 | 2010/02/05 - 20:51 | 2016/02/02 - 14:28 |
Fórumtéma | Aktuális pályázatok | zsuska | 177 | 2013/02/06 - 11:01 | 2016/01/26 - 12:16 |
Friss blogbejegyzések
- Egy szerelmes „versezés” margójára
- Piñata - kötetbemutató
- Irodalmi pályázat: Meseszövő pályázat (Határidő:2018. november 1-től 30-ig)
- Tehetséggondozó alkotótábor: Szöveggyár Mexikóban! (Jelentkezés: 2018. október 5-ig)
- Irodalmi pályázat: Aposztróf novella pályázat (Határidő: 2018. október 8.)
- Irodalmi pályázat: Science fiction novella (Határidő: 2018. október 17.)
- Irodalmi pályázat: Szépírói pályázat 2018 (Határidő: 2018. október 31.)
- Irodalmi pályázat:Szárnypróbálgatók 2019 (Határidő: 2018. szeptember 16.)
- Irodalmi pályázat: Horror-novella (Határidő: 2018. szeptember 30.)
- Irodalmi pályázat: Jókai-díj 2019. (Határidő: 2018. október 31.)
Legújabb rendezvények
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva |
Utolsó hozzászólás![]() |
---|---|---|---|---|---|
Rendezvény | Tavaszi Varázs Fesztivál | capek | 2019/03/29 - 11:00 | 2019/04/12 - 12:06 | |
Rendezvény | Húsvéti nyusziles az Origó-Házban | capek | 2019/04/18 - 12:00 | 2019/04/12 - 12:02 | |
Rendezvény | Vidám farsang | capek | 2019/02/28 - 16:00 | 2019/03/14 - 12:11 | |
Rendezvény | CINKÉK a nagyvilágban - Lélekmorzsák | capek | 2019/02/22 - 17:00 | 2019/03/14 - 11:54 | |
Rendezvény | Versek Istenről, Hazáról, Szerelemről... | capek | 2019/01/24 - 16:00 | 2019/01/16 - 21:40 |
Friss hozzászólások
44 hét 1 nap
1 év 19 hét
1 év 27 hét
1 év 40 hét
2 év 1 hét
2 év 1 hét
2 év 3 hét
2 év 41 hét
2 év 45 hét
3 év 15 hét