Már itthon kellene lennie az ihletemnek Tündinek, aggódom, nem szeret vezetni, nem is nagyon tud, de ma ő autóval akart témát felkutatni. A fene egyen meg Tündi. Miért nem jó neked a tömegközlekedési eszköz? Jól van, félsz az influenza-vírustól, na de...hol a francban vagy már egész nap? Kit hívjak, téged hiába, mert megint nem tudod kezelni azt a hülye csodát, az okos telefonodat amit kaptál tőlem karácsonyra, hány évig fogod tanulni kezelni, mire megtanulod egyáltalán bekapcsolni. Mi a fenének vettem én neked ilyet. Szóval kit hívjak? Rendőrséget, mentőket, elraboltak - nincs miért -, megvertek? Hát az esetleg benne van a képbe, ha nagyon nyomultál egy témánál. De nem vagy Te olyan, tudom...

Igy gondolkodom és már tűkön ülök egész nap, hogy hol lehet, amikor meghallom a szitkozódást a lépocsőházban. Ez az ő hangja, Tündi, vegyél vissza magadból, ez nem a Te stílusod! Berobban az ajtón, a haja az égnek áll, tüzes nyilak sorakoznak a szemeiben, lő is vele, még jó, hogy el tudtam kapni a fejem. Lehuppan a foteljába és mesél.

- Képzeld el kedvesem, megbüntetett a rendőr és kiszállított az autóból. Azt mondta, hogy szmogriadó van - nem néztem a híreket? Nem a franc egye meg, Te sem mondtad, mert Te sem nézed. Intelligensen kiráncigált, persze mert nem akartam kiszállni, és tovább lökdösött a metró felé. - mondta Tündi közben a bárszekrényben matatva megtalálta a dugesz piáját, amit előlem dugott el, na de én nem iszom csak vizet, ezt ő nem tudja!

- Hát jól van, így jártál és miért vagy ennyire felháborodva a szerv csak tette a dolgát. Te tudod a legjobban, törvénytisztelő csajszi vagy.
- Persze, hogy az, az nem is lett volna baj, de én nem ismerem a főváros minden zegzugát, azt sem tudom, hogy hol voltam épp akkor, amikor a szerv kitessékelt.
Jó, a metrót megismertem, de melyik volt az azt se tudom. Kettes, hármas, négyes, földalatti? Vagy melyik? Mindegy, elindultam, a szerelvényben sem jött rám a megvilágosodás. Nem baj, gondoltam átszállok egy másikra a Deák térnél, hátha közelebb jutok a XI. kerülethez. Hát nem sikerült. Mindegy, gondoltam időm van, oda már soha a büdös életbe nem jutok el, ahová eredetileg akartam menni, mert igy gyalogosan nem tudom, hogy hová akartam, na autóval sem mindig, ez most ez az állapot volt.

- És akkor nem hoztál témát, itt ütlek agyon! Most akkor miről fogok írni? A Te hülye pofádról, hogy mekkora ökör vagy? Gyönyörű téma mondhatom.
- Jól van, most mit vagy úgy oda, egyáltalán örülhetsz, hogy haza találtam, köd is van, szmog is van, hideg is, hagyjál már engem békén! Legközelebb Te mész témát felkutatni és pedig itt fogok pöffeszkedni a monitor előtt. Jól van? -mondta Tündi sértődötten.
- Jól van, ne haragudj, nem akartalak megsérteni. De hol van az autó. A város melyik pontján. Azt csak tudod saccperkábé, hogy merre indultál el?
- Tudja a franc, csak elindultam Keletnek, Nyugatnak, vagy Északnak, Délnek? Tudod, hogy nem ismerem még az égtájakat sem, honnan a francból tudjam, hogy hol rángatott ki a szerv! Ezt neked kell kiderítened kis pofám, mert én képtelen vagyok rá. - mondja Tündi ledöntve az üvege tartalmát, jó félig volt még, azt hiszem HP. jellegű kisüsti szilva...

Kis idő múlva kopog a szomszédasszonyom:

- Sziasztok csajok! Lenne egy kérésem. Miután elmúlt a szmogriadó, lennétek szívesek elállni az autótokkal a garázsom elől, ki szeretnék jönni. - mondta kedvesen.

Tündire néztem volna, ha ő még látott volna engem a pálesztől, magamhoz vettem a pótkulcsot és elálltam sűrűn elnézést kérve.

Közben ballagtam felfelé szitkozódva mely rám sem jellemző, de most az volt.
"Tündi, az anyád úristenét nem lehetsz ennyire hülye, téged már itt a ház előtt kiszállított a szerv, mit kerestél egész nap a metrók közelében.Persze, hogy nem találtál haza..."