A betűk megnövésére várva

Egy hétig viseltem azt a régen várt új szemüveget
de még ma sem tudom használni a jegyzet füzetemet,
a betűk nem csak, hogy ugrálnak, néha el is tűnnek
és a sorok velem még ma is, egy csúf játékot űznek.

Ma ismét az optikushoz, hét napra végre elmentem
azt mondta, most így ahogy van egy hétig viseljem,
a szemeimet és az üvegeket is még egyszer lemérte
egy hét múlva az új üvegek itt lesznek, és jöhetek érte.

Most, majd egy év után, az ujjakkal sem látok jobban
néha úgy érzem nem Svájcban élek, hanem Timbuktuban,
a különbség a kettő között, és ahol nincs semmi aránylat
mert itt mindent neked, barátságosan megmagyaráznak.

Az nem azt jelenti, hogy te megkapod azt amit szeretnél
de a sok beszédtől sokszor úgy érzed nem vagy az eszednél,
ha nem jól látok az még nem azt jelenti, hogy a szemüveg rossz
mert egyszerűen az is lehet, hogy nem jól műtött meg az orvos.

Hát elmentem az orvoshoz, hogy vizsgálja meg a szemem
de szerinte a bajom, hogy az ügyet nagyon komolyra veszem,
így hát megértettem a szemeim és az üvegek is nagyon jók
egy régi idézet azt mondja: „A lólába valahol nagyon is kilóg!”

Igazadnak lenni, és igazságot kapni, az nem mindig ugyanaz
a mindennapi  életben sem mindenhol egyforma hosszú az arasz,
ma már a történteknél sohasem az első kérdés, egy normális: Mi?
mert sokszor a kapott válasz attól függ, ha tudják, ki az a: Ki.

Nagy szerencsém mégis, a mai modern technika vívmánya
ha nem segít más, van minden pszichológusnak egy díványa,
ott meg magyarázzák neked, a nem jól látás csak beképzelt
mert egy mai ember képzelete sokszor, hosszában kettészelt.

Van amikor az ellenkezőjét érzed, ennek a modern világnak
ott már te hiába is ellenkezel, mert ők csak tovább dumálnak.
egy közmondás is azt mondja: Soha se vitatkozz az idiótákkal,
mert a gyakorlatukkal legyőznek, és téged úgy is átvágnak.

Így én most már csak hallgatok, nem vitatkozom velük
vannak nagyon sokan, kiknek sokkal rosszabb a végzetük,
messzire még jól látok, mit sokan már homályosan látnak
és örvendek mindennap, ennek a csodaszép Svájci tájnak.

A monitor helyett előttem, két 80-as Plazma képernyő
itt egy kis betű is automatikusan a többszörösére nő,
és az informatika modern vívmányának köszönhetem
azt, hogy mi mindenre várok, veletek még is közölhetem.

Mucsi Antal-Tóni      2015 Március 14