Karácsony után

***

Ma mintha szebbek lennének a zegzugos utcák

az esőtől

üvegként fénylenek az útmenti  kövek

nem láttam még sehol kidobott karácsonyfát

bár már színes gömbökbe zárták álmaikat az emberek

karácsony elmúlt

a kis Jézus is lassan egy hetes

mintha elfáradtak volna már

jászlánál a barmok

hűvösebb

a jászol felé áradó langypárás lehelet

Mária szorosabban öleli magához

szent fiát

József nézi csendesen és ha volna hol

talán főzne is

egy bögrényi gőzölgő teát

hogy járja át őket

a melege

mert múlik az ünnep

és év végére elfogy ismét majd a cukorba megmártott

szeretet

karácsonyfa repül ki majd

a kitárt ablakon

a harmadik emelet

magasságából

csattan a sárban egy nagyot

szemetes jő

vagy a házmester cipeli morcosan

tovább

szájában cigi és szidja a szenteket

a kukába dobja unottan a kopár

Jézuska fát.

Rigó Tibor: 1961

Nach der Weihnacht

Heute scheinen die verwinkelten Strassen schöner zu sein

von dem Regen

wie das Glas glänzen die Steine ​​auf dem Strassenrand

ich hab’ noch keinen weggeworfenen Weihnachtsbaum gesehen

obwohl die Menschen ihre Träume schon in bunten Kugeln schliessen

Weihnacht ist vorbei

der kleine Jesus ist fast eine Woche alt

als ob sie schon müde wären

dem Vieh an der Krippe

kühler

ist der dampfende Atem der zur Krippe strömt

Maria umarmt viel enger und fester ihr

heiliger Sohn

József schaut ruhig um ob irgendwo könnte

gar kochen auch

eine Tasse dampfenden Tee,

um sie durchzugehe

die Tee Hitze,

denn das Fest ist vorbei

bis am Ende des Jahres ist aufgebraucht wieder in Zucker getunkte

Liebe

der Weihnachtsbaum wird herausfliegen

durch offene Fenster

aus der Höhe

von dritten Etagen

es knallt laut dort in dem Schlamm

Müllabfuhr kommt

oder der Hausmeister trägt es mürrisch

weiter

mit Zigaretten im Mund ‘d rüffelt den Heiligen

und wirft es gelangweilt in den Müll

den Jesusbaum[T1] .

Fordította: Mucsi Anta-Tóni