Furcsa volt,
rád találni, egy pillanat
volt, hogy feltűntél, éreztem
már megszerettél,
s megszerettelek, most már-még
veled, követem életed.

Furcsa volt,
inni szavad, mosolyodat
zsebelni be, csak csodálkozni,
hogy így is lehet
élni egy szerelmet, különleges,
talán más ezt nem ismeri meg.

Furcsa volt,
újra érezni, hogy létezik a holnap,
érezni milyen jó az ha az ember kap
önzetlen szerelmet,
egy új életet, a mát, mit a holnap
követ - mindig csak veled.

Furcsa volt,
hinni valakiben, félteni valakit,
aggódni minden pillanatban, bízni
és hitet adni,
valahol magamban, mert talpra álltam
kezed fogva - szorongatva.

Furcsa volt,
nem félni a haláltól, érted
meghalni egy álom, vállalom,
légy boldog ember,
ki a legszebb vagy kis-virágom,
szeretlek - itt és a másvilágon.