Nagyon szépen köszönöm kedves Moncsika, örülök, hogy itt vagy!

Szeretettel: Évi

Babám! Ne csináld! Összetöröd azt a kis okos fejecskédet, én nem tudom ellátni a sebesülésedet, mert nem végeztem eü. sulit, még csak elsősegélyben sem tudlak részesíteni, úgy hogy én lebeszélnélek róla. Másodsorban azért is, mert roppant módon örülök annak, hogy a csatabárdot elástuk - a franc sem tudja már, hogy hová, te tudod? Ne tudd! - és igazán tutira kijövünk most már egymással, sőt! én úgy gondolom, neked is így kell gondolnod, no ez nem parancs, most érzelmileg, lelkileg terrorizállak, no de különben úgyis el fogod árulni (vagy nem) abban biztos vagyok, hogy miért is akarod falba verni a fejedet.

Köszönöm szépen, hogy olvastál, kérlek szépen ne sebesítsd meg magad, mert akkor holnap nem tudsz itt lenni, azt pedig én már nagyon fájlalnám. De komolyan, de tudod Te ezt nagyon jól!

Pusszantalak!

Drága Barátnőm!

Ennek az átköltésnek az apropójára nem emlékszel? Ez volt az első feladat amit Domokos Bátyámtól (NDI) kaptam, hogy csináljak belőle egy műfordítást, ő elküldte a nyerset - természetesen magyarra lefordítva -nagy összevisszaság, abból kellett kihámozni, hogy mi is a vers mondanivalója. Megadta a rímképletet, szótagszámot és hogy hány versszaknak kell lenni. Igen ám, ha jól emlékszem 1o versszaknak kellett volna lenni, no de én csak eddig jutottam és elfogyott a mondanivaló. Átküldtem neki, hogy nézze át, ő visszaküldte, hogy "húgocskám ez majdnem jó, de mégsem műfordítás. Ez elmegy átköltésnek, mert nagyon jól ráéreztél az eredeti mondanivalóra" No és így lett ebből átköltés. Nem emlékszel? Én úgy hiszem, hogy neked is átküldte, hogy csináld meg, vagy nem vagyok benne már biztos. No és tudod, hogy milyen nagyon szerettük csinálni addig amíg Ő ott volt. Most eszembe jutott, hogy végül is ezt is feltehetem ide a Cinkére. Neked is van ilyen sok, csak azért írom Neked, hogy ha elfogynának a verseid, de azt nem hiszem!

Puszillak és nagyon örülök Neked (Moncsikának is), hogy ide találtatok, én nagyon szeretek itt lenni, nagyon kedvesek a klubtársak, segítőkészek és roppant módon humorosak és tudod, hogy nekem életelemem a humor., jól fogod (fogjátok) itt érezni magad majd meglátod, borítékolom Neked.

No nem pofázok már többet, mert nem győzöd elolvasni.

Köszi, hogy olvastál, véleményeztél:

Szeretettel ölellek: Évi

Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál kedves Erikám, örülök, hogy tetszett.

Szeretettel ölellek: Évi

Juditkám kedves!

Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál, véleményeztél, mindig szeretettel látlak és várlak.

Szeretettel: Évi

Igen, teljes mértékben igazad van Kedves Imre, azok a rohadt ragrímek, igen én is utálom, de mentségemre legyen mondva két dolog: 

1./ Ezt az átköltést 2o11. nyarán követtem el, amikor tulajdonképpen elkezdtem intenzíven verseket írni, totál sok ragrímmel, de voltak nagyon jóindulatú és segítőkész klubtársim, akik figyelmeztettek a hibákra és lassacskán, folyamatosan beletanultam a "szakmába", olyannyira, hogy most már én is észreveszem, hogy hol a ragrím.

2./ Mivel akkor még "tudatlan" voltam ezirányban, csak a mondanivalóra, a szótagszámra és a rímelésre koncentráltam, még nem vettem észre a ragrímet.

De most, hogy ide feltettem már én is konstatáltam, hogy bizony elég sok a ragrím, de mivel ez a "MŰVECSKÉM" nekem akkora sikerélmény volt, hogy majd leestem a székről örömömben, így maradt.

Most már szívem szerint átdolgoznám, de akkor már az nem lenne az "eredeti", itt még a kezdő szint alatt sem voltam. De szépen lassacskán - jó tanítóim voltak - felkúsztam egy szintre, no nem szállok el magamtól ne gondold - ahol jól érzem magam, talán az amatőr szint alatt vagyok 4 méterrel, de nekem ez a szint tutira bejön, innen lehet fejlődni, amit én nagyon szeretnék. Ezért is örülök, hogy ennek a szuper-csapatnak a tagja lehetek mint a Cinke, mert itt van kitől (kiktől) tanulni, tovább fejlődni.

Nagyon szépen köszönöm őszinte, segítőkész kritikádat - imádom az ilyeneket - és szeretettel látlak máskor is!

Szeretettel és barátsággal: Évi

Drága Margitkám!

Nagyon aranyos vagy, úgy egyébként én is "tojok" a rímekre, ha a mondanivaló "megfog" és van ritmusa egy versnek. Hidd el, hogy megpróbáltam rímek nélkül írni és nem megy. Ugyanis én csak rímeset tudok írni, lehet, hogy apukámtól örököltem a géneket, mert ő is így írt (csak). Igazad van maximálisan, mert lehet míves-rímes, ha a mondanivaló egy fabatkát sem ér. Mert olyat is olvastam már. Viszont olvastam rímtelen nagyon jó verseket is, no meg szabadverseket is - amiben ugyan van rím - de mégis "szabad", mert megfogott a mondanivaló.

Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál, nagyon örülök Neked és mindig szeretettel várlak! Nagyon köszönöm a véleményedet.

Szeretettel ölellek:

Évi

Drága Margitkám én is nagyon szeretlek, én sem úgy, GJ. ebbe most már nem szólhat bele, mert mi megegyeztünk, hogy nem dobálózunk most már csákánnyal, csak ha felkérnek bennünket, már mint az én versem alatt. Egyébként tudod Te is meg én is most már, hogy nem igazi GJ.ő, csak szereti a G. betűt leírni, van ilyen, az a kedvenc betűje!

Ölellek szeretettel - normálissal, nem "MÁS"-al!

Köszönöm.

Nocsak, nocsak!

Nem vagy rá vevő? Tudomásul vettem!

Üdv:

Én nem leszek soha az ellenséged - nekem olyan nincs, legalábbis én nem tudok róla - én attól Téged jobban kedvellek (kedveltelek?, jelen, múlt, jövő idő,), minthogy ellenségem legyél. 

Szóval én nem alszom rá, de ha Neked szükségeltetik ennek eldöntéséhez egy éjszaka, tudomásul veszem és respektálom döntésedet.

Most megyek cigizni! És tudd meg, ha "láncdohányos" leszek, az miattad van!

hogyne!

"Elmegyek, elmegyek, milyen úton indulok még nem tudom,

elhagyom az otthonom és a jóbarátoktól sem búcsúzom,

No persze, ezt a legkönnyebb, de ez nálam nem így működik.

Szeretettel: Évi

Ui.: A rabszolgát pedig tutira nem értem!!!!!