Új regisztráció esetén igazold magad itt ahhoz, hogy jelentkezésed elfogadhassuk: bartalovicszoltan@gmail.com
vagy ezen a telefonon:
+36205155301
Emlékezetes filmkockák
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Olyan filmklasszikusokból, amelyeket nem lehet csak egyszer megnézni...
Pl.
Egy asszony illata
(Al Pacino, Gabrielle Anwar)
Egy emlékezetes tango...
http://www.youtube.com/watch?v=dBHhSVJ_S6A&feature=related
Köszönöm Aylon, igyekszem! A témáim sem véletlenek. Csupa olyan dolgok, amelyekért szenvedéllyel rajongok. És soha nem leszek olyan öreg és kiábrándult, hogy ezekről másképp vélekedjek.
Nagyon jó itt, olvasni, barangolni. Rose, igazán attól érdekes és egyben értékes ez a topik, hogy saját vélemények ütköznek, vagy találkoznak. Jó ötlet volt részedről. :-)Látom a minőség őrzője vagy!
Kedvet adva egy Dvd, v. Mozi látogatáshoz.
Nem, az ész azért nem áll meg, de érdemes megnézni a filmet. Akkor érthetővé válik...
Ezt a nőt sehogyan sem lehetett volna bevenni, mert egyáltalán nem érdekelte a nemiség.
Talán éppen ezért őrültek meg érte a férfiak... Mindig az kell nekik, amit nem kapnak meg.
Viszont egyáltalán nem tartom gyengeségnek, ha a szerelem nevében áldozatot hoz valaki, legyen férfi, vagy legyen nő. Nem sok olyan csodálatos dolog van a világon, amiért akár meghalni sem túl nagy ár. A mai világban az önző egoizmus az úr mindenek felett, és a romantikus eszmények számára már nem marad hely. Ezerszer inkább léteznék egy olyan világban, ahol a nőket a hűtlenségért megkövezik bár, de a férfiak legalább férfiak, és képesek meghalni a nőért...
Legutóbbi soraiddal inkább nem szállok vitába, ez a te fórumod.
AGORA
2009
Hypatia gyönyörű és brilliáns elméjű tudósnő. Szívéért két férfi is verseng: az egyik, tanítványa, Oresztész nyíltan, a másik pedig Davus, fiatal rabszolgája, titokban. Mikor a szabadgondolkodó Hypatia a kereszténység célpontjává válik, mindkét férfi választási helyzetbe kerül, és mindketten a szívükre hallgatnak... Sajnos azonban Hypatiát mégsem tudják megmenteni a feldühített tömeg haragjától.
A film nem kapott különösebb visszhangot, pedig a tehetséges Rachel Weisz alakítja a főhősnőt, aki több jelenetben is kifejti a kor ismert filozófiai elméleteit, és betekintést nyerhetünk egy tudós elme gondolkodásába. Többek között látványos magyarázatát kapjuk a naprendszer ellipszis pályájának Hypatia kísérletein keresztül.
Annak ellenére, hogy a történet egy gyönyörű nőről szól, akiért egyszerre két férfi is rajong, az egyik az időközben prefektussá lett volt tanítvány, a másik a keresztényekhez csatlakozott felszabadított rabszolga, a szerelem semmilyen formában nem kap helyet Hypatia életében, mert valóságos megszállottsággal kutatja az igazságot a tömegközéppont körül. Annál látványosabban kidolgozott a visszautasított, sebzett férfiszívek gyötrődése, akik készek feladni a hitüket, az elveiket a nőért, és egy reménytelen szerelemért...
http://www.youtube.com/watch?v=y7TFGZPNNgw
Soha nem értettem az ilyen emberi gyengeséget, amikor az ész megáll egy nőért. (Egy ilyen nőt csak a területén keresztül lehet bevenni.)
Nem láttam a filmet, de érdemes lenne megnézni. Jó a díszlet és a történet is.
Jó, de ne általánosítsunk. Vannak ilyen esetek, meg olyan esetek, és vannak kivételek is. Minden csak felfogás kérdése. Hiszem, hogy intelligens emberek intelligens módon fogadják el az életben adódó nehézségeket, és az igények különbözőségeiből fakadó egyet nem értéseket. Ritka az olyan házasság, ahol mindkét fél minden létező igénye kielégítésre kerül. A kérdés, hogy bele kell-e törődni az örökös hiányérzetbe? Ezt látjuk másképpen.
Nem csak ezt, kedves Rose!
Sajnálom, hogy így gondolod, és a sivatagot választod a hegyvidék helyett. Szerintem meg másért nem érdemes élni. Semmi, de semmi nem képes olyan magasságokba repíteni az emberi szívet és lelket, mint a szerelem érzése. A völgy meg nyilvánvalóan a része. De talán nem emiatt mennek tönkre életek, karrierek, házasságok...
Miért, szerinted a sivatag nem lehet szép? Dehogynem, csak másképp, mit a hegyvidék.
Ha az asszonyka (vagy a férje) alaposan beleszerelmesedik valakibe, bizony annak a házasságnak lőttek. És az ilyen nő (vagy férfi) számára a házasság nem is annyira lényeges vagy nem úgy értelmezi a házasságot, ahogy általában szokás. Az ilyen beleszerelmesedő típusnak nem kellene megházasodnia. Függetlenül is lehet remekül élni. A nyitott házasságnak meg nem vagyok híve.
Nem mondom, ha az ember független, miért is ne? Sőt, naná! Legyen szerelmes, akárhány éves is.
Éppenséggel hallottam már oyanról, hogy valakit eltávolítottak a munkahelyéről, mert a szerelmet többre tartotta, mint a munkáját.
(Anthony Hopkins, Brad Pitt, Claire Forlani)
Ha eljön Joe Black
William Parrish idős korára mindent elért, amit csak lehetett. Jól jövedelmező nagyvállalata, gyönyörű otthona, két szerető lánya van, és éppen a nyugdíjazása előtt áll. Bármit megengedhet magának. Épp csak ideje nincs, hogy ezt élvezze, mert a halál egy belső hang formájában a tudatára adja, hogy készüljön, nemsokára mennie kell. Különös módon a halál emberi testbe manifesztálódva meg is látogatja otthonát, sőt mi több, vendégeskedik nála. William megpróbálja elodázni az utolsó órát, ezért alkut köt különös vendégével, akinek a kilétét természetesen nem árulhatja el. A lányai a születésnapi partiját készítik elő, és ő mindenképpen meg akarja érni ezt az eseményt. A jóképű fiatalember képében érkező halált más tényezők is maradásra bírják, többek között William kisebbik és kedvesebbik lánya, Susan, akibe beleszeret. Joe jelenléte felborítja a ház nyugalmát, de még a vállalatnál is nem kevés kavarodást okoz. Segítségével fény derül egy csalásra: a lánya korábbi udvarlója, aki szintén a cégénél dolgozik, alattomos módon próbálja megszerezni a vezetést, és előnytelen feltételekkel értékesíteni a vállalatot. William egyben lehetőséget kap, hogy az igazság felismerésével és a vég tudatában olyan lépéseket tegyen, amiket amúgy nem tett volna meg. Már csak a lánya miatt aggódik, aki éppen a halálba szeretett bele, akinek nem fedhette fel a kilétét. Pedig kicsivel korábban éppen ő adta neki a tanácsot, hogy ne élje le az életét anélkül, hogy megismerné az igazi szenvedélyt. De nem egészen ilyen szeretőre gondolt...
Egy apai jótanács lányoknak: (a filmből)
"Azt akarom, hogy ragadjon el a hév, hogy lebegj a mámortól, fakadj dalra, lejts dervis táncot. Légy eszelősen boldog, vagy legalább légy rá nyitott. (...) A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni. Légy fülig szerelmes, olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza. (...) Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél."
Az ismertetőd tetszett, de nekem a film olyan "amerikaias"... amolyan megnézhető egyszer kategória, hogy mégis tudjam, ha szóba kerül. Perzse nem láttam, csak az ismertető és a Youtube-on fellelhető epizódok alapján mondhatom.
Ami a szerelem filozófiáját illetei... Nem tartom jó ötletnek, ha az élet mozgatórugója a szerelem, mert nagyon sok probléma okozója volt már az emberiség történetében - persze belátom, a szerelem felemelő érzés is egyben, és nem árt legalább egyszer-kétszer átélni az életünk során (már csak azért is, hogy tudjuk, mitől mennek tönkre karrierek, házasságok, életek). A józanságot mégis csak többre tartom.Tehát álláspontom szerint, szerelem nélkül remekül lehet élni, sokkal kiegyensúlyozottabban, nyugodtabban, békésebben, sőt egészségesebben. Egy szép nő könnyes szeme( elbűvölhetnek, ettől meg is kívánhatom, de nem feltétlenül kell szerelmesnek lennem, hogy jól érezzem magam vele, és ő jól érezze magát velem.(Persze tudom, hogy minden férfi levehető a lábáról, ha olyannal akad össze, aki az "esete" - itt nem csak egyszerű tetszésre gondolok.) Én már túl józan vagyok, és az ilyen dolgok nem igazán hoznak lázba, huszonévesen más volt.
Disney:
Oroszlánkirály
Az egyik, ha nem éppen a legszebb Disney rajzfilm, az Oroszlánkirály. Sinkovits Imre szinkronhangjával egyenesen könnyfakasztó. Sosem tudom sírás nélkül végignézni ezt a filmet.
A mai gyerekeket sajnálom, akik már nem efféle meséken nőnek fel...
Ez túl nagy falatnak ígérkezik. Ehhez ráhangolódás kell. Talán egyszer....
Andrej Tarkovszkij: Áldozathozatal
http://www.youtube.com/watch?v=R8XVayMChGc&feature=related
Ezt a filmet nem a legjobb filmjének tartják, én sem (a Stalker, a Solaris vagy az Andrej Rubljov számomra is kiemelkedőbb), de a legmegdöbbentőbb mégis az Áldozathozatal volt. (A napokban végignéztem a rendező összes filmjét.)
Tarkovszkij akkora jelentőségű szovjet alkotó, mint az olasz Antonioni vagy akár Fellini. Filmjei rendkívül összetettek, elmélyülést igényelnek, a felületes néző mit sem ért belőlük, s állítom, a filmek elemzései sem elhanyagolandók, mert számtalan olyan összefüggésre világítanak rá, amit csak szakember tud, vagy vesz észre. Egyszóval, számomra szinte minden filmje hihetetlenül jó, és kimagasló élmény volt.
Az Áldozathozatal az egyik utolsó filmje, amit Svédországban forgatott, és ahogy bemutatnám, rögtön szembesülök azzal a dilemmával, hogy szabad-e beszélni egy ilyen filmről, illetve mennyi mondható el elöljáróban, mert hátha valaki megnézné. De ebben az esetben, meg kellene elégednie az olvasónak azzal a véleménnyel, amit én állítok.
Azt mondanám, az elemzések a film vége után olvasandók, én mindig ehhez tartottam magam, amikor módomban állt.
De mégis, hogy nagyjából mire számítson a leendő néző: egy svéd vidéki házban, minden településtől távol, néhány szereplővel eljátszott történet, amely egy végtelenül elmagányosodó művész néhány napját mutatja be, amelyet a rendező saját-, a fia- és az édesanyja sorsa ihletett.
Aki mégis kíváncsi, és szereti lelőni a tanulságokat, valamint ismerős történetként szeretné végignézni a filmet, annak megadok két linket:
http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=9334
http://www.c3.hu/~gond/tartalom/18-19/polik.html
Sivatagi paradicsom
Paradise,1982
http://www.youtube.com/watch?v=lT1QPdCpx70
Egy olyan korban, és egy olyan világban, ahol a nő élete árucikk csupán, és a női szépség birtoklásáért a férfi ölni is képes; egyetlen pillantás a piactéren örökké összekapcsolta egy misszionárius fiának és az angol kormányzó gyönyörű lányának életét.
A lány különleges szépsége azonban egy gazdag arab kereskedő figyelmét is felkelti, aki elhatározza, hogy bármilyen áron megszerzi őt a háremébe. Ezért a forró sivatagon és oázisokon át lankadatlan és megszállottan üldözi a menekülő fiatalokat, akik közös útjuk és sorsuk kapcsán elkerülhetetlenül eggyé kovácsolódnak a szerelem gyönyöreinek tétova felfedezései közepette...
A film bár erőteljesen a Kék lagúna c. 1980-as alkotásra hajaz, kellemes, romantikus szórakozást nyújt 100 percben mindazoknak, akik szeretik az arab világ egzotikumát, és a naív gyermeki ártatlanság báját, olykor komikumát.
A filmhez egy nagyon szép dalt is komponáltak: (a főszereplő Phoebe Cates előadásában):
http://www.youtube.com/watch?v=KiZYh9iHOVY
A nap könnyei
(Tears of the Sun, 2003)
Sajnos csak úgy tudom rendbetenni, ha kitörlöm az összes beillesztést.
Engem is zavar, mert ha elkezdek valamit, szeretem, ha ugyanolyan formátumban folytatják!
Újra kellene kezdeni, ráadásul a fentebb idézett filmek nagy része - a klasszikusokat kivéve - harmadosztályú tucatfilmek. ((
Számomra legalábbis.
Ha nem haragszol, muszáj volt átszerkesztenem a hozzászólásokat, mert így az internetről bemásolva benne maradt egy csomó fölösleges internetes szemét is, és szétnyomja az oldalt. Rekámok villogtak benne, azon felül cseppet sem volt esztétikus. Ha már másolsz valahonnan, akkor ügyesen tedd, hogy ezek a fölösleges adalékok ne jöjjenek át a netről.
Viszont jobban örülnék, ha nem egyszerűen szinopszis-bemásolásról szólna ez a topic, hanem saját kritikai vélemény megfogalmazása lenne. Akár szinopszist írsz, akár kritikát, az nem egyszerűen a film története tömören.
Nem is kell egyszerre ennyi filmélményt felpakolni, mert tapasztalat, hogy az idetévedt olvasók szívesebben olvasnak el ritkábban egyet-egyet, mint valamiből egy tucatnyit egymás után.
A képek sajnos azért nem látszanak, mert nem jól illeszted be őket, az "img src" parancs itt nem működik. Inkább kitöröltem mindet. Ha segítség kell szólj, szívesen segítek.
És nem lehetne a rózsaszín helyett valami más színt?
Ha teljesen letöltődik az oldal, nekem a Firefox-ban reklámfilmek látszódnak. Ezen mondjuk meglepődtem.
Rendbe kellene tenni ezt a topicot, kár lenne így hagyni.
A rózsaszínt nehezen olvasom (vagy sehogy), pláne éjjel, a -8 dioptriámmal.
No és a Veszedelmes viszonyok egyetlen változata sem maradhat ki!!!
Kegyetlen játékok
(Cruel Intentions)
Sarah Michelle Gellar (Kathryn Merteuil)
Reese Witherspoon (Annette Hargrove)
Ryan Phillippe (Sebastian Valmont)
A milliomosok gondtalan életét élő Sebastian és mostohatestvére, a szép Kathryn gonosz versengésbe kezd: az győz, aki a legtöbb szívet tudja meghódítani és porba tiporni. Könnyű helyzetben vannak, hiszen New York naiv fiataljai mind a lábuk előtt hevernek. Az igazi kihívás azonban hátravan, míg fel nem tűnik a színen Annette, aki elhatározta, hogy megőrzi szüzességét, míg férjhez nem megy. Kathryn fogadást ajánl: ha Sebastiannek sikerül elcsábítania a jégkirálynőt, eltölt vele egy éjszakát. Ellenkező esetben viszont a fiú vadonatúj Jaguárja a tét. Kezdődik az utolsó játszma
Szerelmes Shakespeare
(Shakespeare in Love)
szereplő(k):
Joseph Fiennes (William Shakespeare)
Gwyneth Paltrow (Viola De Lesseps)
Gondban van 1593 nyarán William Shakespeare. A londoni színházi élet ifjú titánja alkotói válságban szenved, semmilyen épkézláb ötlet nem jut az eszébe. Akárhogy sürgetik a mecénások és a színházigazgatók, képtelen folytatni legújabb darabját. Leginkább múzsára lenne szüksége. Amikor megismerkedik a gyönyörű Lady Violával, nyomban szerelemre gyullad iránta. Az ihlet visszatér, és William a maga érzelmét szövi új darabja soraiba. Ám a sors közbeszól, Erzsébet királynő parancsára Lady Violának hozzá kell mennie Lord Wessexhez.
Értelem és érzelem
szereplő(k):
Emma Thompson (Elinor Dashwood)
Alan Rickman (Brandon ezredes)
Kate Winslet (Marianne Dashwood)
Hugh Grant (Edward Ferrars)
Hogyan boldoguljon a vidéki dzsentrikisasszony az életben, miként alkalmazkodjék józanul, ám nem szolgaian társadalmi körének viselkedésnormáihoz és életkörülményeihez, miként találjon rá a megértésre és a megélhetésre, a szerelemre és a pénzre?
Az édesapjuk halálával mindent elvesztett lányoknak kevés esélyük maradt arra, hogy jó házasságot tudjanak kötni. Az idősebbik nővért (Emma Thomson) a józan ész, az értelem jellemzi, aki képes lemondani érzéseiről is, a középső nővér (Kate Winslet) érzékenysége, fékezhetetlen romantikus szenvedélye, érzelmei segítik a boldogsághoz.
Egy klasszikus, az 1800-as évek elejének Angliájában játszódó Jane Austen regény megfilmesítését láthatjuk. A film érdekessége, hogy ennek a tipikus angol világban játszódó történetnek a rendezője a tajvani Ang Lee. A forgatókönyvet a regényből Emma Thompson írta, amiért Oscar-díjat is kapott. És láthatjuk, hogy Kate Winslet már a Titanic előtt is remek színésznő volt.
És ezt sem hagyhaton ki!
A velencei kurtizán
(Dangerous Beauty)
szereplő(k): A XVI. századi gazdag Velencében a képmutató fényűzés uralkodott. Veronica Falco számára eljött a házasodás ideje, de nem mehet hozzá szerelméhez, Marco Venier-hez, mivel nincs elég hozománya. Veronica számára két választási lehetőség adott: apáca vagy kurtizán legyen. Tapasztalt édesanyja leleplezi előtte a titkát, és segítségével a szép Veronica a kurtizánok életét választja. Érzékiségével meg tudja nyerni a francia királyt Velence törökellenes terveihez. Irigyelt kurtizánná válik, egy napon azonban a várost ellepi a Fekete Halál, a pestis. Az egyház üldözni kezdi a kurtizánokat, mint az erkölcsi és egészségügyi fertő fő okozóit. A városba költözik a hírhedt inkvizíciós bíróság, amelynek ítélete elől nincs menekvés.
Catherine McCormack (Veronica Franco)
Rufus Sewell (Marco Venier)
Oliver Platt (Maffio)
Moira Kelly (Beatrice)
Fred Ward (Demenico Venier)
Jacqueline Bisset (Paola Franco)
ÉS A LEGVIDÁMABB SZERELMESFILM:
Francia csók
Meg Ryan és Kevin Kline romantikus vígjátékában két istenverése érkezik a szerelmesek városába, Párizsba, hogy ott örökre leszámoljanak a romantikával és hátralevő életüket magányban és keserűségben töltsék. A két önjelölt mazochista, az elhagyott Kate és a búskomor Luc, a nagy terv megvalósítása közben számtalan kínos kalandba keveredik a barátok és a lakosság nem kis keserűségére. A rendkívüli páros azonban, részben a közös élmények hatására, részben pedig a mondás bizonyítására, miszerint a hasonszőrűek vonzzák egymást, hamarosan egy végzetes csókban egymásra találnak.
A zongorista
(The Pianist)
rendező: Roman Polanski
szereplő(k):
Adrien Brody (Wladyslaw Szpilman)
1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez.
A zsidó Itzak Heller kollaborál a nácikkal, és azt akarja, hogy Wladyslaw és Henryk csatlakozzon a zsidó rendőrséghez, de a fivérek visszautasítják az ajánlatot. Miközben megpróbálnak pénzt keresni, hogy eltartsák a családot, a körülmények egyre rosszabbra fordulnak. Mindenkit deportálnak, kivéve Wladyslawot, akit Itzak kirángat a sorból. Benek, annak az étteremnek a tulajdonosa, ahol korábban zongorázott, munkát ad Wladyslawnak, de a helyzete egyre rosszabbra fordul, a német tisztek és a katonák roppant gorombák vele.
A zongorista a föld alatti mozgalomnál keres segítséget, amely különböző védett házakba bújtatja el őt, ahol nincs más dolga, mint kibámulni az ablakon. A varsói gettó 1943-as felkelését követően Wladyslaw megint önmaga lehet. Dorota és mások, többek között a német Wilm Hosenfeld százados segítségével a zongorista megpróbálkozik a túléléssel, amíg véget nem ér a háború.
Az egyik legszebb szerelmes film:
Pár lépés a mennyország /Keanu Reaves/
A negyvenes évek közepén a háborúból tér vissza Kaliforniába Paul. A buszon megismerkedik Victoriával, a gyönyörű mexikói lánnyal, aki meglepő kéréssel fordul hozzá. Nagy szüksége lenne a segítségére, mert terhes, és nem mehet haza férj nélkül a szigorú családjához, a szülei azonnal kitagadnák. Paul elvállalja, hogy eljátssza a férj szerepét. A szigorú apát becsaphatják a fiatalok, de saját maguknak nem hazudhatnak sokáig. Az eleinte csak színlelt szerelem napról napra, óráról órára valóságosabbnak tűnik. Ez még nem lenne baj, ám Paulnak felesége van.
Titokzatos folyó
(Lélektanilag kitűnően megkomponált!, aki látta nem felejti)
(Mystic River)
rendező: Clint Eastwood
szereplő(k):
Sean Penn (Jimmy Markum)
Tim Robbins (Dave Boyle)
Kevin Bacon (Sean Devine)
Laurence Fishburne (Whitey Powers nyomozó)
Jimmy (Sean Penn), Dave (Tim Robbins) és Sean (Kevin Bacon) együtt nőttek fel Boston egyik munkásnegyedében. Soha semmi érdekes nem történt velük ezen a környéken mindaddig, amíg Dave élete különös fordulatot nem vett. Akkor még nem sejtették, hogy ez örökre megváltoztatja mindannyiuk életét. Huszonöt évvel később újra kereszteződnek útjaik egy titokzatos és megmagyarázhatatlan gyilkosság kapcsán.
Bizonyíték arra, hogy lehet egy életen át szeretni!!! Csodálatosan szép film, mindig megsiratom:)
Szerelmünk lapjai
(The Notebook)
Allie és Noah tizenévesek voltak, amikor találkoztak, az első pillanattól kezdve rokonszenveztek egymással. Kibontakozó szerelmük hamar beteljesedik. A lány gazdag szülei azonban ellenzik kapcsolatukat, így a két fiatal útja elválik egymástól. Amikor néhány esztendővel később újra találkoznak, a szerelmük újjáéled, és Allie-nek hamarosan választania kell társa és társadalmi rangja között. Történetüket, melynek fontos jelentősége van számára, egy idős úr olvassa fel újra és újra egy hasonló korú hölgynek.
Csupa kedvencemet hoztatok el, nagy részük meg is van és gyakran nézem meg. Ezeken kívül elhozok most nektek párat, amit meg kell néznetek!
Egyik legnagyobb kedvencem:
Édes november
Nelson Moss (Keanu Reeves) magának való, munkamániás üzletember. Egy napon összehozza a sors Sarával (Charlize Theron), aki miatta bukik meg egy autóvezetői rutinvizsgán. Sara csipkelődő modora egyszerre vonzza és taszítja a férfit, aki csak akkor lágyul el végképp, amikor Sara elmondja az igazat magáról. Halálos betegségben szenved, nincs sok ideje hátra. A legfontosabbat viszont elhallgatja Sara: nem akarja, nem tudja lekötni magát. Elcsavarja a férfiak fejét, majd bűntudatot érezve egy hónap után tovább áll. Nelson nem tudja, hogy ő a kiszemelt édes, novemberi áldozat.
Jane Eyre (2006)
Toby Stephens, Ruth Wilson
Charlotte Bronte híres regényének legújabb televíziós adaptációja a BBC feldolgozásában. Akinek a Zeffirelli-féle alkotás tetszett, annak ez a változat talán kissé csalódást okozhat, habár sokkal hűebb a regényhez, mint az előbbi. Egyértelmű volt a készítők törekvése arra, hogy a könyvben ábrázolt helyszíneket és az azokkal kapcsolatos benyomásokat visszaadják.
Ami elsőre megdöbbentő lehet, az a szereplőválasztás. Jane Eyre, a regényben inkább csúnyácskának ábrázolt nevelőnő szerepét Ruth Wilsonra osztották, akire mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy csúnya volna. Eleinte kissé zavaró is volt rendkívül érzéki szája, és természetes szépsége, mert a történet épp az ellenkezőjét próbálja meg elhitetni velünk. De nyilván, egy csúnya főhősnővel kevésbé volna népszerű a film. Ugyanez mondható el a férfi főszereplővel kapcsolatosan is. Toby Stephens kíváló színészi alakítása miatt remek választás volt, de ő sem emlékeztetett a regénybeli csúf és torzonborz külsejű Mr. Rochesterre. Inkább egy kifejezetten férfias és sármos karakter, aki a filmben olyan szenvedéllyel testesíti meg a vad külső és nyers modor mögött rejtőzködő érzékeny férfit, hogy garantáltan rabul ejti minden romantikus lelkű nő szívét. A regénybéli szereplők közti 20 év korkülönbség sem igazán jön le, de ez talán kevéssé zavaró. Egyes csókjelenetek azonban túlságosan színpadinak sikerültek, az első alkalommal pl. jól láthatóan nem egymás ajkát csókolják, de a későbbiekben mindezért kárpótolják a nézőt.
St John karaktere nem volt igazán hiteles a nem megfelelő szereplőválasztásnak köszönhetően. A szeme és az arca túl szenvedélyes volt egy lelkészéhez, és semmi görögös arcéllel nem rendelkezett, mint ahogyan azt a regény lapjain az írónő megfestette.
Hiába próbáltak a készítők az eredeti műhöz hűek maradni, a tömörítés miatt néhány lényeges részlet kimaradt, így aztán a filmet csak azok érthetik meg a legapróbb részletekig, akik olvasták a regényt. Teljes egészében kimaradt pl. Jane barangolása a Thornfieldből való távozása után, amikor csaknem az éhhalál szélére került, így nem igazán derült ki, hogyan és milyen körülmények között találkozik St Johnnal és testvéreivel. A nagynénjénél, valamint a loowood-i árvaházban töltött időszak is nagyon rövidre lett vágva, amely nem segíti a megértést. Ugyancsak kimaradt, vagy csak elnagyolva került be a regény néhány drámai tetőpontja, pedig igazán hatásvadász jeleneteket lehetett volna készíteni. Nyilván a dramaturg nem lehetett túl spirituális lelkületű, és emiatt maradhatott ki a villám által kettéhasított fa története, és vált inkább jelentéktelenné a mű egyik legszívszorítóbb jelenete, amikor lelkük egybekapcsolódásával Jane meghallja Rochester kétségbeesett kiáltását a köztük lévő hatalmas távolság ellenére. Olyan régen olvastam már, de bizonyos részek annyira kristálytisztán megmaradtak bennem, hogy szinte fájt ezek hiánya a filmben.
Mindazonáltal izgalmas, látványos, kiváló színészek előadásában adaptált, kedves, és igazi romantikus élményt nyújtó film.
http://www.youtube.com/watch?v=_z-MSiBZlCw&feature=related
Ez megint egy olyan könyv, amit nehéz megfilmesíteni, s mint ahogy írtad, próbálták kétféleképp is "megfogni". Nagyon rég olvastam, nem sok ugrik már be, csak az alaptörténet. Ami a korkülönbséget illeti: melyik férfit ne izgatna egy ennyire fiatal lány? De a társadalmi szokások, elvárások már akkor is gátolták a kibontakozást.
Nem a vonzalmon volt a hangsúly, még csak nem is a korkülönbség miatti társadalmi elvárások jelentették a problémát, hanem a szokásos történet..... a férfi nős volt!
(
Annyira azért nem volt szokásos, mert a nő zavarodott volt. Nyugodt szívvel érvényteleníthette volna a házasságát, csak dugdosta. Ezt a regényt így kellett megírni, hogy a vége úgy végződjön, ahogy.
Viszont a lány és a férfi között elég nagy társadalmi különbség volt. Ami nem mellékes abban a korban.
Erőteljesen rányomta a bélyegét a viktoriánus kor társadalmi berendezkedésének, illetve elvárásainak való megfelelés. (Tudtad, hogy az írónő először nem is adhatta ki saját nevén a művet?)
Valószínűleg azért nem érvényteleníttette a házasságot, mert egyrészt nem akarta, hogy kitudódjon, másrészről pedig túlzottan lelkiismeretes volt, és nem akarta cserben hagyni, vagy intézetbe küldeni. Jobbnak látta, ha saját maga gondoskodik róla. A válás amúgy sem volt divat akkor, így nem lehetett könnyű dolga.
De tény, hogy épp a köztük tátongó áthághatatlan társadalmi szakadék miatt kellett úgy befejezni a regényt, ahogy. Jane és Rochester csak úgy lehetnek egymáséi - és ez jellemző a kor felfogására, hadd ne minősítsem -, ha a nőt gazdag örökösnővé teszi, a férfit meg részben vagyonvesztett nyomorékká.
Azt hiszem nem szerettem volna abban a korban élni...
Ezt nem tudtam. De minden kornak megvannak a problémái.
Igazad van a tüskékkel...
Szerintem a külföldi színészválasztásnak egyetlen oka volt. Nem elsősorban a hazai mozikba készült a film. Márpedig így, hogy eladható legyen, világhírű sztárokat kellett felsorakoztatni.
Sajnos több ilyen filmünk is van. Gondoljunk csak a Honfoglalásra, ahol Franco Nero játszotta Árpád Fejedelmet. Vajon azért, mert nekünk nem volt kellően karakteres színészünk, vagy pedig azért, mert az ő neve garancia volt arra, hogy a külföldi közönség is beül a moziba, ha másért nem, hát Nero miatt?
Ettől eltekintve jó a film.
Sunshine / A napfény íze (Szabó István filmje)
(Ralph Fiennes, Jennifer Ehle, Rosemary Harris )
Egy zsidó család több generáción keresztüli történetét, hányattatásait mutatja be a film a Monarchia végétől, a világháborún keresztül, az 56-os forradalmat követő időszakig. A filmcím a dédapa, Sonnenschein Áron által felfedezett gyógynövényből készült likőrre, a Napfényre utal, amely a családnak jólétet biztosított, s amelynek receptjét féltve őrizgették. Egy balesetben a szeszfőzde felrobban, Áron is meghal. Fia, Manó, mindössze a Napfény íze receptjét tartalmazó füzettel útnak indul, és Pestre érkezik, ahol hamarosan sikeres lesz, és saját szeszfőzdét nyithat. Itt tovább gyártja a Napfény ízét.
A film az utódok életét mutatja be, a kétségbeesett kísérleteiket az asszimilációra, ami zsidó származással a XX. században különösen nehéz, valamint azt, hogy igazából sosem lehet a jó oldalra állni. Egyik rendszer megbosszulja a másikat.
Családi összetartás, szerelem, szenvedély, hazaszeretet, bátorság, lelki erő - csupa olyan erényeket vonultat fel a film, amely mintha éppen kiveszőfélben lenne az emberekből, akkor ugyanúgy, mint napjainkban.
A családot összetartó erő egy nő kezében van, aki szilárd és megingathatatlan értékrendjével az egyetlen helyes utat, és a család túlélést biztosítja. Vali, akit fiatalon a Büszkeség és balítélet c. filmből ismert Jennifer Ehle alakít, s akinek időskori szerepét pedig a színésznő édesanyja, Rosemary Harris játssza, így a nézőnek jóformán fel sem tűnik a váltás, pontosan olyan, mintha Jennifer Ehle-t látnánk megöregítve. A másik tökéletes színészválasztás természetesen mindhárom generáción keresztül Ralph Fiennes, akinek én még rossz filmjét nem láttam, és ezúttal sem okoz csalódást.
Szabó István filmjét ajánlom megnézésre mindenkinek. Átfogó történelmi tanulság.
http://www.youtube.com/watch?v=fdJXlNgnQTk
Ezt a filmet sem láttam... Egyben elgondolkodom azon, hogy miért nem lehet sikerre vinni egy magyar filmet, hazai színészekkel, akik semmivel sem maradnak el az itt felsorolt külföldiektől. Bizonyára nekünk is vannak kiváló zsidó színészeink. Kissé idétlen, hogy a "mi" filmünkben szinkronizálni kell a szereplőket a magyar közönségnek... (Vagy ez már nem is a mi filmünk?) A Mephisto volt az egyetlen, ahol elviseltem, de ott ugyebár a főszereplő egy színészóriás... És szerintem az angol cím nem adja vissza a lényeget.
Mindezek ellenére megnézném a filmet, de a fenti tüskék bökik az oldalamat.
Így van, de a történelem megcáfolja az igazságérzetünket. Az indiánok sosem láttak még olyan kegyetlen mészárlást, mint amit a spanyol, mellesleg keresztény hódítók végeztek közöttük!
A technika fejlődik, civilizációk nőnek hatalmasra és még hatalmasabbra, de az ember évmilliók alatt sem változik semmit... Elszomorító... (((
Ez csak nekünk, a mi kultúránknak tűnik borzalmasnak. Az akkoriban élő törzsek mindegyike alkalmazta az emberáldozatot. Nem úgy fogták fel, mint mi, borzalmas és szadisztikus gyilkosságként, ez egy rituálé része volt. Az isteneiknek áldozták fel a társaikat, vagy a foglyaikat. Ez akár megtiszteltetés is lehetett. (A filmben persze az áldozatok éppen nem így gondolják, de lehet, hogy épp azért nem is fedi a valóságot.) Ne feledjük, az ő világukban a halál mindennapos, szó szerint minden nap küzdelem az életért, a halál nem olyan jelentőségteljes dolog, mint számunkra. Sokkal inkább az élet része, mint manapság. Mi irtózunk a vértől, ők viszont minden nap vadásztak, megnyúzták és feldarabolták a zsákmányt, számukra egyáltalán nem volt horrisztikus a belső szervek látványa, ahogyan napjaink kórboncnokainak sem az. Persze korunk civilizált városi lakosságának nagy része elszokott ettől...
Még a Bibliában is esik szó emberáldozatról. Isten arra kéri Ábrahámot, hogy áldozza fel neki egyszülött fiát, Izsákot. Persze csak arra kíváncsi, hogy tényleg megtenné-e, és úgy tűnik Ábrahám sem lepődik meg az Úr kérésén, tehát ez akkoriban elfogadott és természetes volt.
Minden csak az adott társadalom normarendszerének függvényében tekinthető elfogadottnak, vagy éppen tabunak.
Mindenben igazad van, Rose, de én csak az érzéseimet mondtam el ezzel (illetve a filmmel) kapcsolatban. //// Akinek kitépték a szívét, annak az arcán félelmet láttam, nem is kicsit. Ha egy társadalomban megtiszteltetés, ha kivégeznek ilyen brutális és fájdalmas módon, akkor azzal a társadalommal problémák vannak, át kell adnia helyét egy kevésbé kegyetlennek.
Nagyon kegyetlen film... Szinte hihetelen, hogy az emberek akkoriban is szerettek, szerelmesek voltak, örültek... vagy éppen siratták elhúnyt szeretteiket... nem tudom elhinni. Pedig bizonyára... Talán az eddigi legkegyetlenebb korszak és helyszín, amit az ember valaha megalkotott magának. Eleve irtózom az ilyen állatias viselkedéstől és külsőktől, s csakis egy kegyetlen isten lehetett az, aki ezeket a szörnyűségeket elnézte (vagy el is várta? - nem tudom).
A film bizonyára jó, én nem láttam, de ha meg is nézem, biztosan csak egyszer, hogy elmondhassam, én is láttam - mert a belinkelt jelenetek elborzasztottak. Mindezek ellenére bizonyára elismert és emlékezetes film.
Apokalipszis (Apocalipto) - 2006
rendezte: Mel Gibson
Az ősi maja civilizáció hanyatlását bemutató 2006-os filmet maga Mel Gibson rendezte, de ő maga, akárcsak a Passióban, ebben sem szerepel. Bár jól áll neki a kék festék, azért indiánnak - valljuk be - kissé fura is lenne.
A filmben ugyanis főleg amatőr, közép-amerikai indián színészek szerepelnek, és mindvégig az ősi maja nyelven beszélnek. A történet valahol a Yucatán-félszigeten játszódik még a spanyol hódítás előtt, a maja civilizáció virágzása, inkább már a hanyatlása idején. A negatív kritikák és a maja őslakosok felháborodása ellenére, miszerint az őseiket barbár vadállatoknak mutatja be, nagyon nagyszabású és látványos film. Bár sok benne a vérengzés és a halál, meglehetősen látványos módon, ami olykor már gyomorforgatóan naturalisztikus, a film mondanivalója nem ez. Egy őserdőben élő, természeti nép életéről szól, amelynek az idilli harmóniájába beleavatkozik egy magasabb szintű kultúra, hogy leigázza azt. A főszereplő - tökéletes választás: egy fiatal, és rendkívül kellemes arcú indián férfi - Jaguár Mancs, aki a maga nemében kiválasztott, mert csodával határos módon többször is megmenekül a haláltól, miközben megszökik elrablóitól, hogy bajba jutott feleségén és kisfián segítsen.
Egy mindvégig izgalmas, lebilincselő, számunkra talán inkább ismeretlen, és már régen letűnt kultúrát részletekbe menően bemutató filmről beszélünk. Dícséret az alkotóknak, amiért olyan akkurátusan és aprólékosan ábrázolni próbáltak egy olyan kort, amiről alig vannak megbízható információink. Néhány történelmi pontatlanság azért előfordul a filmben, pl. következetesen összemossák az azték és maja kultúra relikviáit, és kulturális elemeit, stíliusjegyeit, de ez egy átlagos ismeretekkel rendelkező nézőnek aligha fog feltűnni, legfeljebb a tudósok meg a régészek méltatlankodnak. A film végén felbukkanó spanyol hajók a valóságban az azték civilizáció végét jelentették, a maja ugyanis előbb letűnt, minthogy a hódítók megjelentek volna. Ez egy tudatos torzítás volt a filmben a hatás, és a mondanivaló érekében. Egyik kultúra feltűnik, egy másik meg letűnik. Erről szól az emberiség egész történelme.
Szépen megalkotott film, nagyon jól kiválasztott karakterekkel, rendkívül látványos díszlettel és jelmezekkel. Érdemes megnézni, bár csak erős idegzetűeknek ajánlott!
http://www.youtube.com/watch?v=t9bOzqQcPsU&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=O_99mcINufQ
Az Angyalok városa cím ismerős, de nem elékszem, hogy láttam volna, viszont érdekelne... Erin Bronkovich-ot viszont kétszer is, az tetszett! )
Angyalok városa, nézd végig, ha érzékeny vagy, akkor tégy magad mellé vagy az asztalra zsepit...már kétszer láttam, de még szívesen megnézném, annak ellenére, hogy megsirattam a filmet...))))
Erin Brockovich - Zűrös természet
fsz.: Julia Roberts, Albert Finney
A kétszeresen elvált, három kisgyermeket nevelő asszony egy Los Angeles-i irodában dolgozik, ahol egy ingatlankereset átnézésekor különös betegség aktáira bukkant. Utánanézett a dolgoknak, és rájött, hogy a P&E nevű energiaszolgáltató multi beszennyezte a közeli Hinkley település vizét, és ennek számtalan rákos megbetegedés lett a következménye. Ed Masry, az ügyvéd és Erin Brockovich körülbelül hatszáz felperes panaszával elérte az Egyesült Államok történetének legnagyobb kártérítését, 333 millió dollárt pereltek el a vállalattól.
Angyalok városa
fsz.: Meg Ryan, Nicolas Cage
K-PAX --- A belső bolygó
színes feliratos német-amerikai sci-fi, 115 perc, 2001
http://www.youtube.com/watch?v=k752pRzOpNY
"...A K-PAX című filmben a kétszeres Oscar-díjas Kevin Spacey egy ártalmatlan fickót alakít, aki valahogy rendőrkézre kerül egy utcai rablótámadás utáni zűrzavarban. A többszörösen Oscar-jelölt Jeff Bridges egy kis közkórház igencsak megedződött pszichiáterének szerepét játssza. Kettejük útja akkor keresztezi egymást, amikor a rendőrség Prot (Spacey) ügyében Dr. Mark Powell-hez (Bridges) fordul, miután Prot rendkívül udvariasan arról tájékoztatja őket, hogy a fényt túl erősnek találja ezen a bolygón - ragyogóbbnak és erősebbnek, mint otthon, a távoli K-PAX bolygón.
Powell a pályafutása során már számtalan képzelődő beteget kezelt, és úgy gondolja, hogy csak idő kérdése, mikor hullik le Prot álarca, hogy mikor tudja szóra bírni őt az igazságról. Prot azt állítja, hogy tényfeltáró küldetést tölt be: sok mindent talált itt, ami tetszik neki, de még mielőtt a nyár véget ér, haza fog térni bolygójára. És ahogy telnek a napok, s közeledik elutazásának kitűzött ideje, betegtársai a kórházban valamennyien vele akarnak menni, hisz az ezer fényévnyire lévő bolygó életét oly hívogatóan festi le előttük.
Dr. Powellt sötét félelmek gyötrik Prottal kapcsolatban és eltökéli, hogy minden elképzelhető eszközt igénybe vesz, hogy felfedje az igazságot erről az emberről, még mielőtt túl késő lenne. De ahogy ezek az eszközök sorra csődöt mondanak, Powell kételkedni kezd még olyan dolgokban is, amelyeket egész életében biztosnak hitt. Különösen, hogy Prot tudásával megdöbbent több szkeptikus csillagászt is!
Powell fel kell, hogy tegye önmagának a kérdést: vajon lehetséges-e, hogy Prot valamilyen módon valóságos? És ahogy fáradhatatlanul próbálkozik, hogy áthatoljon Prot védőpáncélján, ráébred, hogy valójában ő maga vált áthatolhatatlanná..." /PORT.HU/
Ehhez csak egy dolgot tudnék hozzátenni: nagyon szeretem ezt a filmet. Ja, és nagyon jó a zenéje!
http://www.youtube.com/watch?v=-WyOAqaTcOA&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=LUZfhVUSq6M&feature=related
Láttam a filmet, nem is egyszer. Spacey alakítása lenyűgöző! Bevallom, én a végén sem jöttem rá, hogy valóban UFO volt-e, vagy tényleg csak egy beteg ember, ahogy az orvosok többsége gondolta róla.
Legújabb irodalmak
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Irodalom | Teleki Sándor Telegráf-drótok / Telegraphendrähte | toni | 2024/04/18 - 08:40 | 2024/04/18 - 08:40 | |
Irodalom | Torkos László Örökre együtt / Für immer zusammen | toni | 2024/04/17 - 08:15 | 2024/04/17 - 08:15 | |
Irodalom | Torkos László Az érdem / Der Verdienst | toni | 2024/04/16 - 08:45 | 2024/04/16 - 08:45 | |
Irodalom | Madách Aladár Megkézdezném a liliomot / Ich würde die Lilie fragen | toni | 2024/04/15 - 08:51 | 2024/04/15 - 08:51 | |
Irodalom | Hajós Izsó: Révben / Im Hafen | toni | 2024/04/14 - 08:12 | 2024/04/14 - 08:12 | |
Irodalom | Havas István Két templom / Zwei Kirchen | toni | 2024/04/13 - 08:02 | 2024/04/13 - 08:02 | |
Irodalom | Fejes István: Titanic / Titanic | toni | 2024/04/12 - 08:13 | 2024/04/12 - 08:13 | |
Irodalom | Mikes Lajos Éjjel / In der Nacht. | toni | 2024/04/11 - 08:22 | 2024/04/11 - 08:22 | |
Irodalom | Gyöngyösy László Tisza partján / Am Theiss Ufer | toni | 2024/04/10 - 09:06 | 2024/04/10 - 09:06 | |
Irodalom | Rigó Tibor Színesedik már / Es wird bereits bunt | toni | 2024/04/09 - 08:39 | 2024/04/09 - 08:39 | |
Irodalom | Szentessy Gyula: Nem az idők / Nicht die Zeit | toni | 2024/04/08 - 09:57 | 2024/04/08 - 09:57 | |
Irodalom | Csizmadia Sándor: Beteg vagy / Du bist Krank | toni | 2024/04/07 - 10:06 | 2024/04/07 - 10:06 | |
Irodalom | K. Lippich Elek A mosolyok / Das Lächeln | toni | 2024/04/06 - 08:37 | 2024/04/06 - 08:37 | |
Irodalom | Rigó Tibor Eszemben jutottál / Du bist mir in Sinn gekommen | toni | 2024/04/05 - 09:09 | 2024/04/05 - 09:09 | |
Irodalom | Szulik József A segítő Szűzanya / Die hilfreiche Muttergottes | toni | 2024/04/04 - 09:09 | 2024/04/04 - 09:09 |
Legújabb hangzóanyagok
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Audió | Tompos Lilla: Karácsony | ambrusa | 2019/12/23 - 21:34 | 2019/12/23 - 21:34 | |
Audió | Kék mezőben | Góth László | 2019/12/14 - 05:58 | 2019/12/14 - 05:58 | |
Audió | Szabó Melinda: Októberi látomás | ambrusa | 2019/10/12 - 19:26 | 2019/10/12 - 19:26 | |
Audió | Kelvin: Angyalka | ambrusa | 2019/01/15 - 22:18 | 2019/01/15 - 22:18 | |
Audió | Visszatekintő: Karácsony Pécsett 1918-ban | ambrusa | 2019/01/02 - 12:54 | 2019/01/02 - 12:54 |
Legújabb fórumtémák
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Fórumtéma | Megszűnt pályázat | Markovics Anita | 2019/12/31 - 13:41 | 2019/12/31 - 13:41 | |
Fórumtéma | Klapek Gabriella hímezve festő, énekes, zeneszerző | prayer | 2 | 2016/11/28 - 12:48 | 2018/03/31 - 00:43 |
Fórumtéma | 2017. AKÍK Művészeti Pályázat | prayer | 2016/12/28 - 19:03 | 2016/12/28 - 19:03 | |
Fórumtéma | 2016 évi rendezvények | capek | 17 | 2016/01/14 - 11:27 | 2016/08/07 - 16:47 |
Fórumtéma | CINKEfészek Antológia 6. Szt. Mártonnak ajánlva | prayer | 14 | 2016/04/17 - 18:06 | 2016/07/17 - 12:32 |
Fórumtéma | CINKE klub Gyöngyivel | prayer | 20 | 2015/04/17 - 21:42 | 2016/07/09 - 14:15 |
Fórumtéma | Cinke színdarab | Emeraude | 1 | 2016/04/25 - 09:38 | 2016/04/27 - 08:51 |
Fórumtéma | Szent Márton évforduló pályázat | prayer | 5 | 2014/09/28 - 09:49 | 2016/03/01 - 22:47 |
Fórumtéma | Ötletek, és a megvalósítás. | prayer | 164 | 2010/02/05 - 20:51 | 2016/02/02 - 14:28 |
Fórumtéma | Aktuális pályázatok | zsuska | 177 | 2013/02/06 - 11:01 | 2016/01/26 - 12:16 |
Friss blogbejegyzések
- Egy szerelmes „versezés” margójára
- Piñata - kötetbemutató
- Irodalmi pályázat: Meseszövő pályázat (Határidő:2018. november 1-től 30-ig)
- Tehetséggondozó alkotótábor: Szöveggyár Mexikóban! (Jelentkezés: 2018. október 5-ig)
- Irodalmi pályázat: Aposztróf novella pályázat (Határidő: 2018. október 8.)
- Irodalmi pályázat: Science fiction novella (Határidő: 2018. október 17.)
- Irodalmi pályázat: Szépírói pályázat 2018 (Határidő: 2018. október 31.)
- Irodalmi pályázat:Szárnypróbálgatók 2019 (Határidő: 2018. szeptember 16.)
- Irodalmi pályázat: Horror-novella (Határidő: 2018. szeptember 30.)
- Irodalmi pályázat: Jókai-díj 2019. (Határidő: 2018. október 31.)
Legújabb rendezvények
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Rendezvény | Tavaszi Varázs Fesztivál | capek | 2019/03/29 - 11:00 | 2019/04/12 - 12:06 | |
Rendezvény | Húsvéti nyusziles az Origó-Házban | capek | 2019/04/18 - 12:00 | 2019/04/12 - 12:02 | |
Rendezvény | Vidám farsang | capek | 2019/02/28 - 16:00 | 2019/03/14 - 12:11 | |
Rendezvény | CINKÉK a nagyvilágban - Lélekmorzsák | capek | 2019/02/22 - 17:00 | 2019/03/14 - 11:54 | |
Rendezvény | Versek Istenről, Hazáról, Szerelemről... | capek | 2019/01/24 - 16:00 | 2019/01/16 - 21:40 |
Friss hozzászólások
1 év 12 hét
1 év 39 hét
1 év 48 hét
2 év 8 hét
2 év 21 hét
2 év 21 hét
2 év 23 hét
3 év 9 hét
3 év 13 hét
3 év 35 hét