Új regisztráció esetén igazold magad itt ahhoz, hogy jelentkezésed elfogadhassuk: bartalovicszoltan@gmail.com
vagy ezen a telefonon:
+36205155301
Emlékezetes filmkockák
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Igen, amolyan magyaros életérzése van ennek a zenének...
Szép az eredeti, nagyon.
Viszont a filmet érdemes megnézni! Hamarosan elküldöm Neked!
Itt a hegedű hangja jobban kijön. Egy újabb példa arra, amikor a hegedű zokog...
Köszi, annak örülnék! Szép a hegedű... Most meghallgattam néhány változatot.... mit mondjak, néha borzasztó a feldolgozás.
De ez még belefér.
http://www.youtube.com/watch?v=48cTUnUtzx4&feature=related
Őt nagyon szeretem. De egészen mást sugall nekem ez a feldolgozás is.
Szomorú vasárnap (Gloomy sunday) - 1999
(Marozsán Erika)
http://www.youtube.com/watch?v=jOqiolytFw4
http://www.youtube.com/watch?v=K-g0lhkizRo&feature=related
Amikor ezt a filmet láttam, nem is olyan régen, azon csodálkoztam, hogyhogy nem hallottam róla eddig? Sem pedig a címadó dalról, amiről azt írják, hogy az egyik leghíresebb örökzöld dal, az egyetlen magyar világsláger, amelyet több mint 100 nyelvre fordították le.
/A dal szerzője Seress Rezső (sz. Spitzer Rezső, 1889.11.03.) zongorista, zeneszerző.
A dal szövegét korábban Jávor László írta, aki a 8 Órai Újság bűnügyi riportere volt./
A film alapötletét a dal keletkezése körüli, meglehetősen hátborzongató eseménysorozat adta. Állítólag, amikor Seress megzenésítette a Jávor által írt Szomorú vasárnapot, és szerzője bármennyire is sikeresnek ítélte, az első hetekben semmi érdeklődés nem volt irányában. Seress ezt kudarcként élte meg, s új dalokkal kezdett foglalkozni. Elkeseredettségéből egy sajtócikk híre rázta fel, miszerint Kalmár Pál, a kor neves énekese repertoárjába helyezte a Szomorú vasárnapot. A zeneszerző azonban nem sokáig örülhetett a hírnek, mert lassan tragikus hírek kezdtek áramlani hozzá. Szőts Ernő, a rádió igazgatója váratlanul meghalt, s a dal bemutatója elmaradt. A kudarcból aztán aggódás lett, ahogy bemondták, hogy öngyilkosságot követett el egy cseléd, s a lúgkövet ivott lány teteme mellett a Szomorú vasárnap kottáját találták meg. Seress nem értette, hogy került a kotta a lány kezébe. Egy hét múlva Lédig László pénzügyminiszter tanácsos egy taxiban fejbelőtte magát, s búcsúlevele mellett a Szomorú vasárnapot találják. 1935. november 7-én a 8 Órai Újság támadást indított a dal és a szövege ellen, „Gyilkos sláger”-nek nevezi, s csak megcsonkítva közölte.
/forrás: Wikipédia/
A dal bejárta a világot, és állítólag egy egész öngyilkossági hullámot indított el maga után , legalábbis 17 dokumentált esetről tudnak.
Hozzá kell tenni azonban, hogy a dal keletkezése éppen a nagy gazdasági világválság idejére datálódik, sokak számára a teljes kilátástalanságban, és egy háború küszöbén.
A dalt mindenesetre mind Amerikában, mind pedig Magyarországon betiltották!
Egy dal a szerelemről és a halálról...
Ezt az alcímet adták a német-magyar filmnek, amely a 30-as évek Budapestjén játszódik. A zsidó származású Szabó László egy közkedvelt éttermet vezet kettesben a szépséges Ilonával (Marozsán Erika), akivel amolyan szeretői viszonyban vannak. Felvesznek egy új zongoristát, Andrást, aki tehetséges játékával hozzájárul a vendéglő forgalmának fellendítéséhez. A kezdeti bonyodalmat az okozza, hogy András is beleszeret a gyönyörű Ilonába, aki viszonozza az érzelmeit. Mindkét férfi képtelen lemondani a nőről, ezért kialakul egy érdekes szerelmi háromszög, s egy különös, eltéphetetlen baráti kapcsolat közöttük. Bármennyire is elképesztőnek és botrányosnak tűnik első hallásra egy ilyen hármas, a filmet nézve egyáltalán nincs ilyen érzésünk: a tökéletes és vágyott, idilli boldogság harmóniáját teremtik meg.
Amikor azonban megjelenik egy náci tiszt, Hans, aki szintén belebolondul Ilonába, elszabadul a pokol.
A válság, majd a küszöbön álló háború, a hitleri Németország terjeszjedése, majd a német katonák bevonulása Budapestre, és a zsidó törvények életbe lépése, tönkreteszik ezt a csodálatos idillt...
Mindeközben a dal életre kel, és megkezdi gyilkos körútját először Budapesten, majd a világ több országában...
Egy csodálatos történet, és egy csodálatos dal.
Reméljük az átok már nem működik, így nyugodtan meghallgatható:
http://www.youtube.com/watch?v=jOqiolytFw4
"Szomorú vasárnap száz fehér virággal
Vártalak kedvesem templomi imával
Álmokat kergető vasárnap délelőtt
Bánatom hintaja nélküled visszajött
Azóta szomorú mindig a vasárnap
Könny csak az italom, kenyerem a bánat
Szomorú vasárnap
Utolsó vasárnap kedvesem gyere el
Pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel
Akkor is virág vár, virág és koporsó
Virágos fák alatt utam az utolsó
Nyitva lesz szemem hogy még egyszer lássalak
Ne félj a szememtől holtan is áldalak...
Utolsó vasárnap."
Ajánlom megnézésre!!!
Igen... de azt hiszem, ezt Karádyval láttam valamikor... A zene ismerős. Ami a szomorúságot illeti, nekem az original (most azt is meghallgattam), vagyis a férfihang sokkal letaglózóbb (vagy csak a régi felvétel miatt?). Ennél tényleg éreztem a kilátástalanságot. Az új filmben a női hang nekem messze nem nyújtja ezt az élményt (ha szabad ebben az esetben ezt mondanom). Biztos, hogy jó a film, meg kellene néznem.
Köszi!
Casablanca --
fekete-fehér magyarul beszélő amerikai romantikus dráma, 99 perc, 1942
Humphrey Bogart (Richard "Rick" Blaine)
Ingrid Bergman (Ilsa Lund)
Paul Henreid (Victor László)
"Casablancában mindenki Rick mulatójába jár. Ez az egyedüli hely, ahol a nácik elől Amerikába menekülők hamis papírokhoz juthatnak. Rick eddig még mindenkin segített, de egy nap feltűnik régi szerelme egy másik férfi társaságában, s akkor egy pillanatra elveszíti korábbi határozottságát." /port.hu/
Lehet rá mondani jót, s rosszat, de szerintem a filmnek különös hangulata van, kb. 30-szor láttam
http://www.youtube.com/watch?v=B_aC0tTqNso&NR=1
http://www.youtube.com/watch?v=V8N2fsSxRQI&feature=related
Kár, pedig magvas, mély gondolatokat hordoz. Emberi típusokat sorakoztat fel, és tulajdonságokat állít pellengérre, vagy piedesztálra. A klasszikus jó és a rossz szembeállítás.
A fantasy, mint műfaj, mondjuk eléggé megosztó, valaki vagy szereti, vagy nem. Hozzám történetesen azért áll közel, mert egyszerű, világos, mert "fehér és fekete", és mert a jó győz. Nem kell gondolkodni, hogy mi miért történik, egyszerűen csak sodor magával a cselekmény. Valahogy az ember igazságérzetét billenti helyre a film. Erőt ad, reményt lehet belőle meríteni. Nincs az a reménytelen helyzet, ahonnan nem volna kiút. Igazából rávilágít, hogy hogyan érdemes élni, és miért. A film igazi értékrenddel és példaképekkel szolgál. Gyerekeknek kimondottan ajánlott!!!
Én legalább négyszer végignéztem mind a három részt...
Valószínűleg a fantasy áll távol tőlem, egyetlen ilyen film sem jött be nekem. Egyetlen ilyen könyvet sem olvastam még.
A Gyűrűk Ura (The Lord of the Rings)
J. R. R. Tolkien több kötetes művéből készült filmtrilógia, amely három részének a címe: A Gyűrű Szövetsége, A két torony és A király visszatér.
A történetet nem mesélem el. Aki látta, úgyis tudja. Egyszer egy cikkben megpróbáltam elemezni egy epizódot pusztán a film és a saját gondolataim alapján, mert a regényt nem olvastam, erre a megszállott Gyűrűk Ura rajongók, akik nálamnál sokkal többet tudnak a történet hátteréről, azonnal lecsaptak rá, és megcáfolták. Így aztán nem bocsátkozom semmiféle elemzésbe.
Egy biztos. Komoly filozófiai alapokon nyugvó, a fantasy műfajába tartozó, a jó és a rossz örökös küzdelmét megelevenítő, monumentális alkotás.
http://www.youtube.com/watch?v=2hfWXt8-LuM&feature=related
"Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen."
Ez bizonyára megint egy nagy mű, sajna engen egyáltalán nem fogott meg. Pár hónapja volt a TV-ben az egyik csatornán, de 20 perc után feladtam... Nem az én világom.
Szárnyas fejvadász
(Blade Runner) -- 1982
Kategóriájában alapmű.
Neo-noir film, a cyberpunk "egyik előfutára".
Rendezte: Ridley Scott,
A történet alapja: Philip K. Dick "Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokról?" című novellája.
A film 2019-ben játszódik. Replikánsokat, vagyis génmanipulációval előállított, az emberektől megkülönböztethetetlen, intelligens, viszont csak néhány éves élettartamú androidokat használnak fel nehéz, megalázó munkákra a földönkívüli kolóniákon. A replikánsok néhány embert megölnek és visszaszöknek a Földre, hogy megkeressék alkotójukat, hogy hosszabbítsa meg életüket.
A replikánsokat a "szárnyas fejvadász"-nak nevezett specialisták teszik ártalmatlanná (a filmben Harrison Ford). A film a Földre szökött replikánsok és a szárnyas fejvadász küzdelmét mutatja be, közben elgondolkodtat az ember-gép kapcsolatáról, és arról, mennyire lehet emberi egy gép, illetve android.
A filmet többször is feldolgozták.
Nagyon jó a zenéje is.
http://www.youtube.com/watch?v=J_hYs1jBy8Y
Nem is olyan régen láttam valakinek a jóvoltából!!! ))))
A rendezői változatot kellene megnézni, állítólag néhány fontos mozzanatot tartalmaz, ami a teljes megértéshez elengedhetetlenül szükséges.
Harrison Ford az egyik kedvenc színészem. Nem nagyon láttam rossz filmet tőle.
A rózsa neve
(The Name of the Rose)
színes magyarul beszélő olasz-francia-NSZK thriller, 130 perc, 1986
rendező: Jean-Jacques Annaud
író: Umberto Eco
Egy középkori krimi, parádés szereposztással:
Sir Sean Connery (Baskerville-i Vilmos), Christian Slater (Adso von Melk), Michael Lonsdale (Apát) de sorolhatnám...
"1379-ben Baskerville-i Vilmos ferences szerzetes és fiatal kísérője, Adson von Melk felkeresnek egy észak-itáliai bencés kolostort az Appeninek magányos völgyeiben. Útjuk egyházi feladat, egy teológiai vitát kell előkészíteniük. Pápai legátusok és ferences szerzetesek között kell a világi hatalmi törekvések, a földi javak gyűjtése és a krisztusi szegénységi fogadalom figyelembevételével az egyház szerepének kérdését tisztázni. Mielőtt azonban az előkészületeket megkezdhetnék, néhány titokzatos haláleset bolygatja föl a kolostor nyugodt életét. William nyomozni kezd, és a két látogató hamarosan felfedezi, hogy a közösségben az ájtatosság máza mögött titokzatos és gonosz dolgok történnek és a szerzetesek nem természetes halállal haltak meg..."
Forrás: port.hu
http://www.youtube.com/watch?v=qS0Z932WVgc&feature=related
E film után nagy levegő és igen hosszú szünet...
Könyvben is nagyon jó volt.
Igen, igen, igen. Ez egy igazi, vérbeli krimi. Ráadásul középkori is! ))) Umberto Eco regényét nem olvastam, csak a filmet láttam, de a film lenyűgözött.
Köszönöm, hogy felidézted!
Dirty Dancing
lehet hogy 350 x láttam, mindig megnézem ha adják a tvkben és van hoyg egy héten 3 szor is láttam:) egyszerűen imádom:)
Rám nem tett mély benyomást ez a film. Láttam ugyan, de el kellett olvasnom a történetet, amit mellékeltél, hogy tudjam, miről szól.
Legközelebb megnézem újra. Köszönöm, hogy támogatod a topikomat! ))
Ez egy olyan film, ami akárhányszor megnézhető. A lányom, többek között ezen tanult meg táncolni. Jó zene, jó tánc. Hogy Baby átlagos lenne? Nem hiszem. Jómódú, befolyással bíró családba született, de ő mégis más. Komolyan veszi és hisz abban, amit a többiek (az üdülő tulajdonosa, a gazdag vendégek és a hozzátartozók - a társadalom egy rétege) az elvárásnak megfelelően csak kifele mutatnak. (Baby az apja szemére is veti a film vége felé.) Persze mindez nem véletlen a filmben. Gondolkodásra éppen nem serkent a film (talán cél is), de ez esetben elnézhető. (Semleges vagyok.)
Így van! Bizonyít apjának , hogy mire képes, hogy benne is van olyan erő amit szüleitől látott.Hisz végig bujkálva tanul, hogy aztán bizonyíthasson magának és a világnak.A bravür amelyen osztozik mindenki a végén.
Elfújta a szél
Az amerikai polgárháború idején játszódó romantikus történet középpontjában egy déli ültetvényes lánya, a gyönyörű Scarlett OHara áll. A lány halálosan beleszeret a szomszéd ültetvényes legidősebb fiába, Ashley-be, aki azonban Scarlett melegszívű és jóságos unokatestvérét választja.
A szenvedélyes és mindenre elszánt birtokosnő azonban nem képes ezt elfogadni. A viszonzatlan szerelem kínjai egész életén át elkísérik. És mikor már úgy tűnik, hogy a meghiúsult álmai miatt számítóvá, keserűvé vált Scarlett végleg egyedül marad, a lány életében felbukkan egy férfi, Rhett Butler, akiben Scarlett végre méltó ellenfélre talál. A szerelmi történet hátterében pedig ott dübörög az amerikai polgárháború, Észak és Dél könyörtelen csatája, amely minden szereplő életét gyökeresen megváltoztatja. |
|
|
Könvvben olvastam előbb, de jobban tetszett mint a filmfeldolgozás..
Eriich Segal Love story regénye úgyszintén.Talán mert a képzelet színesebb.
De köszönöm, hogy eszembe juttattad ezeket a remek alkotásokat.
Szégyen ide, szégyen oda, de én nem bírtam végignézni a filmet. De ettől még nagyon jó lehet.
Hát igen. A pasik, akikre vágyunk, mindig mást szeretnek..... ((
Love Story (1970)
(Ryan O'Neal, Ali MacGraw)
Minden idők egyik legemlékezetesebb szerelmi története. Érdekessége, hogy Eric Segal, a történet kiötlője csak fogadásból írta, azt bizonyítandó, hogy bármely kliséből lehet sikersztorit csinálni. Hát neki sikerült. A történet valóban elég hétköznapi. Adva van két fiatal, akik egymásba szeretnek, de kapcsolatukat jócskán megnehezíti a köztük lévő társadalmi szakadék, és egy vaskalapos, sznob apa elképzelése a fia jövőjéről. A szerelmük azonban erősebbnek bizonyul, és a fiú az apja által kínált könnyű karrierút és gazdagság helyett inkább a lányt választja.
Egy ilyen történetnek természetesen nem lehet happy endje. A lányról kiderül, hogy halálos betegségben szenved, és csak hónapjai vannak hátra. Oliver tudja, hogy csak a saját erejére számíthat, és a büszkesége sem engedi, hogy apjától kérjen segítséget. Jennifer állapotának romlása miatt azonban mégis úgy dönt, pénzt kér kölcsön az apjától, bár az igazi okot nem árulja el, mert azt hiszi, akkor nem kapná meg, amit kér.
A film végén kiderül, hogy az apja mégsem annyira kőszívű, mint a fiú azt hitte. De a sajnálatra ekkor már túl késő... Az apa őszinte együttérzésére Oliver csak így válaszol:
"Az igaz szeretet azt jelenti, hogy ezt a szót ("Sajnálom") soha ne kelljen mondanunk..."
gyönyörű, persze minden felsorolt filmet szeretem de a Love story az mindent visz talán:)
Olvastam és láttam. Könyvben jobb.
Ezt a filmet azért nem szeretem, mert állandóan sírok a történeten, tehát inkább meg sem nézem, bár szép a film, és a zene is, de kihagyom...
Hiszen épp az a lényeg, hogy sírjunk egy történeten! Attól szép, attól megrázó, attól hiteles.
Ha egy filmen nem lehet sírni, akkor az egy sz@r film!
Na ezért nem nézek vígjátékokat!
Emily Brontё
Üvöltő szelek (Wuthering heights)
/Juliet Binoche, Ralph Fiennes/
Kevés ellentmondásosabb regényt olvastam, mint az Üvöltő szelek. Nem is maga a történet az, ami ellentmondásos, hanem az érzések, amiket keltett bennem. Olyan mű, amelynek a lapjai fölött egyszerre lehet izgulni, és halálosan unni, egyszerre lehet szeretni, és nem szeretni, együttérezni a szereplőkkel, ugyanakkor mérhetetlenül távol érezni őket magunktól. Nagyjából egyidőben olvastam a másik Brontё nővér, Charlotte tollából született Jane Eyre-rel, ami merőben más volt: sokkal könnyebben emészthető, konzervatívabbak számára is befogadható, az ember világról alkotott felfogásával, igazságérzetével sokkal inkább szinkronba hozható, optimista kicsengésű történet. Az Üvöltő szelek nem ilyen. Nehéz jól megfogalmazni, hogy mi adja a furcsaságát. Azt mondanám rá, hogy leginkább nyomasztó. Miközben olvastam, mindvégig rámnehezedett a történet komorsága, a halál fojtogató közelsége, valami, amitől az embernek feláll a hátán a szőr, de ugyanakkor felemelően misztikus is. A szerelem nem egy boldog tudatállapot benne, hanem valamiféle könyörtelen végzet, ami elől nincs menekvés, ami inkább fájdalom, mint öröm, egy hömpölygő folyam, amely megállíthatatlanul száguld végcélja, a halál felé. A főszereplő szerelmespár is furcsán viselkedik egymással, a szerelemnek egy meglehetősen szokatlan, sötét oldalát tárja fel. Sötét, ugyanakkor titokzatos, és félelmetes, akár Heathcliffe, akinek a származását homály fedi. Mély csend, hallgatásba burkolózás, nyirkos, hideg kövek, és a falakon kívül állandóan tomboló szél. A környék éppen olyan rideg és barátságtalan, mint a lakói. A történet ugyan magával ragadó, de leginkább a mélybe húzza az olvasót: gyere, merülj alá, és ismerd meg az emberi lélek legsötétebb bugyrait.
Semmi rózsaszínű felhők, semmi könnyed romantika. Ez mélylélektan a javából.
Több filmfeldolgozása is volt, én a fentit láttam, elég jól visszaadta a regény hangulatát...
Olvastam valamikor nagyon-nagyon rég. De a filmet szívesen megnézném, olyan jól írtál róla.
Korán vettem kézbe úgy 17 lehettem és most 44 vagyok, hm újra kellene olvasni, mertt arra emlékszem csak, hogy untam nagyon.
Köszönöm Rose, hogy figyelmembe ajánlottad.
De nekem ez az ÁSZ!
Philadelphia
http://www.youtube.com/watch?v=cl4B9AU45P4
ÉS PERSZE A ZENÉJE SEM SEMMI:)))
http://www.youtube.com/watch?v=9L9_8vwx2w8
Még a könyv is megvan a polcomon...csodaszép film...
Filmen láttam többször is, zseniális alakiítás Richard Chamberlain. Csak egy kicsit zavaró volt számomra, hogy a színészeket nem egyformán öregítették.
Szívemnek talán az egyik legkedvesebb, ha nem egyenesen a legkedvesebb szerelmi története, a Colleen McCullough regényéből (1983-ban) készült filmsorozat, a Tövismadarak, amely egy katolikus pap és egy fiatal lány reménytelennek tűnő, és mégis örökre szóló szerelméről szól.
A regénynek szinte tökéletes adaptációja a film, de érdemes a könyvet elolvasni, mert sehol nem találkoztam még ehhez foghatóan erőteljes, megrázó és őszinte vallomással mind az életről, a halálról, és a szerelemről, magáról. Ebben a történetben minden benne van, amiről az Élet szól. Nem hiszem, hogy ehhez még hozzá lehetne tenni bármit is.
Tövismadarak (The Thorn Birds)
/Richard Chamberlain, Rachel Ward/
"A mondabeli tövismadár csak egyetlenegyszer énekel életében, de akkor szebben, mint a föld bármilyen más teremtménye. Ahogy elhagyja fészkét, egy tövises fát keres, és nem nyugszik, amíg rá nem talál. Akkor az ádáz ágak között rázendít dalára, és fölnyársalja magát a leghosszabb, leghegyesebb tövisre. Haldokolva fölébe emelkedik önmaga szenvedésének, hogy túltrillázza még a pacsirtát, a csalogányt is. Egyetlen csodálatos dal, az élete árán. De akkor az egész világ elnémul, őt hallgatja, és Isten mosolyog az égben. Mert a legeslegjobbnak mindig fájdalom az ára... Legalábbis a monda szerint."
"A madár, begyében a tövissel, változhatatlan törvénynek engedelmeskedik; nem tudja, mi űzi-hajtja, hogy fölnyársalja magát, s dalolva haljon meg. Amikor a tövis beléhatol, még nem tudja, hogy a halál közeledik; csak dalol, dalol, amíg csak annyi élet van benne, hogy egyetlen hangot kiadjon. De mi, amikor a tövisre fölnyársaljuk magunkat, mi tudjuk. Mi értjük. És mégis, mégis megtesszük. Mégis megtesszük."
Ó, jaj! Igen! (((( Gyönyörű!
...hát, igen a Gladiátor az Gladiátor...szenzációs film...akárcsak Mel Gibbson: Rettenthetetlen filmje...legalábbis nekem...
kedvenc
Egy gazdag nőről szól, aki hatalmas kaucsukültetvényt irányít francia Indokínában. Van egy tizenhat éves fogadott vietnami lánya, akit nagyon szeret, ám aztán riválisokká teszi őket az a tény, hogy ugyanabba a férfiba szeretnek bele... Szép film. Majd megkeresem, hátha megvan valahol...
Ezt nem láttam. Kíváncsivá tettél...
Nekem is! ))
Nagyon édes film!.-)))És milyen hiteles .Egy pofon az ördögnek is! ))
Legyetek jók, ha tudtok (by Luigi Magni)
(State buoni se potete)
http://www.youtube.com/watch?v=iSErYifxLz8
http://www.youtube.com/watch?v=UoLt91mBY10&feature=related
A kedvencem! )
Nagy kedvenceimet hoztad kedves Rose köszönöm:))))
Legújabb irodalmak
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Irodalom | Ady Endre: A megcsufolt ember / Der gespottete Mensch | toni | 2024/04/27 - 08:52 | 2024/04/27 - 08:52 | |
Irodalom | Szabados Ede A gazdátlan szolga / Der herrenlose Diener | toni | 2024/04/26 - 07:47 | 2024/04/26 - 07:47 | |
Irodalom | Dénes József Családi élet / Familienleben | toni | 2024/04/25 - 08:16 | 2024/04/25 - 08:16 | |
Irodalom | Czóbel Munka: Sietős út / Eilige Weg | toni | 2024/04/24 - 08:48 | 2024/04/24 - 08:48 | |
Irodalom | Rákos István Az én múzsám / Meine Muse | toni | 2024/04/23 - 07:51 | 2024/04/23 - 07:51 | |
Irodalom | Tarcsafalvi Albert: A magyar földmiveshez / An den ungarischen Bauern | toni | 2024/04/22 - 08:06 | 2024/04/22 - 08:06 | |
Irodalom | Rigó Tibor Mert végül is / Weil schließlich | toni | 2024/04/21 - 07:59 | 2024/04/21 - 07:59 | |
Irodalom | Szávay Gyula Kisértő álmok / Phantoms Träume | toni | 2024/04/20 - 08:38 | 2024/04/20 - 08:38 | |
Irodalom | Dobó László Szüleim levele / Ein Brief meiner Eltern | toni | 2024/04/19 - 08:02 | 2024/04/19 - 08:02 | |
Irodalom | Teleki Sándor Telegráf-drótok / Telegraphendrähte | toni | 2024/04/18 - 08:40 | 2024/04/18 - 08:40 | |
Irodalom | Torkos László Örökre együtt / Für immer zusammen | toni | 2024/04/17 - 08:15 | 2024/04/17 - 08:15 | |
Irodalom | Torkos László Az érdem / Der Verdienst | toni | 2024/04/16 - 08:45 | 2024/04/16 - 08:45 | |
Irodalom | Madách Aladár Megkézdezném a liliomot / Ich würde die Lilie fragen | toni | 2024/04/15 - 08:51 | 2024/04/15 - 08:51 | |
Irodalom | Hajós Izsó: Révben / Im Hafen | toni | 2024/04/14 - 08:12 | 2024/04/14 - 08:12 | |
Irodalom | Havas István Két templom / Zwei Kirchen | toni | 2024/04/13 - 08:02 | 2024/04/13 - 08:02 |
Legújabb hangzóanyagok
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Audió | Abody Rita: Biciklis és egyéb angyalok | ambrusa | 2018/12/31 - 11:18 | 2018/12/31 - 11:18 | |
Audió | Nádas Péter: Hazug, csaló | ambrusa | 2018/12/30 - 23:42 | 2018/12/30 - 23:42 | |
Audió | Tóth Kriszta: Magyar szusi | ambrusa | 2018/12/30 - 23:38 | 2018/12/30 - 23:38 | |
Audió | Müller Péter: Szeretetről, szerelemről, szeretkezésről (részletek) | ambrusa | 2018/12/30 - 23:29 | 2018/12/30 - 23:29 | |
Audió | Grecsó Krisztián: Össze kéne szedni | ambrusa | 2018/12/30 - 19:05 | 2018/12/30 - 19:05 |
Legújabb fórumtémák
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Fórumtéma | Meghívó | Balázsné Gyöngyi | 2016/01/07 - 18:39 | 2016/01/07 - 18:39 | |
Fórumtéma | Meghívó kötetbemutatóra | Emeraude | 3 | 2015/12/14 - 12:27 | 2015/12/14 - 19:23 |
Fórumtéma | CINKEfészek Antológia 2015 | prayer | 9 | 2015/07/04 - 19:22 | 2015/11/22 - 16:10 |
Fórumtéma | Juhász Magda költő | prayer | 1 | 2015/10/30 - 12:19 | 2015/10/30 - 22:54 |
Fórumtéma | Muzsikál az erdő...György Viktória Klára | Taygeta | 1 | 2015/09/27 - 23:06 | 2015/10/25 - 12:43 |
Fórumtéma | Fiatal Költők Találkozója | Emeraude | 5 | 2015/09/29 - 16:38 | 2015/10/04 - 14:30 |
Fórumtéma | Kérdőív a magánkönyvkiadásról | Emeraude | 2015/09/21 - 13:57 | 2015/09/21 - 13:57 | |
Fórumtéma | Amatőr versírók versenye | prayer | 44 | 2015/05/25 - 10:34 | 2015/06/08 - 11:13 |
Fórumtéma | Meseíró pályázat | Emeraude | 2 | 2015/05/02 - 12:55 | 2015/05/26 - 21:05 |
Fórumtéma | Az Élet Rózsái c. kötet versei, meghívó bemutató estre | Farkas Diána | 2015/03/07 - 19:53 | 2015/03/07 - 19:53 |
Friss blogbejegyzések
- Kreativitás,- és inspirációfokozó zene íróknak
- MikRobi - Gyerekdal | Zene Gyerekeknek
- Egy szerelmes „versezés” margójára
- Piñata - kötetbemutató
- Irodalmi pályázat: Meseszövő pályázat (Határidő:2018. november 1-től 30-ig)
- Tehetséggondozó alkotótábor: Szöveggyár Mexikóban! (Jelentkezés: 2018. október 5-ig)
- Irodalmi pályázat: Aposztróf novella pályázat (Határidő: 2018. október 8.)
- Irodalmi pályázat: Science fiction novella (Határidő: 2018. október 17.)
- Irodalmi pályázat: Szépírói pályázat 2018 (Határidő: 2018. október 31.)
- Irodalmi pályázat:Szárnypróbálgatók 2019 (Határidő: 2018. szeptember 16.)
Legújabb rendezvények
Típus | Cím | Szerző | Válaszok | Létrehozva | Utolsó hozzászólás |
---|---|---|---|---|---|
Rendezvény | Gátfalvi Dani Mária kiállítás megnyitója | capek | 2019/01/03 - 18:40 | 2019/01/16 - 21:37 | |
Rendezvény | Dallamok útján... | capek | 2018/11/24 - 18:00 | 2018/11/13 - 13:44 | |
Rendezvény | Mediterrán ősz CINKEFészEKFeszt | capek | 2018/10/18 - 15:00 | 2018/10/18 - 06:20 | |
Rendezvény | CINKE irodalmi-közéleti délután | capek | 2018/10/11 - 15:30 | 2018/10/11 - 15:53 | |
Rendezvény | Kertvárosi rpogram | capek | 2018/10/07 - 09:00 | 2018/10/03 - 14:27 |
Friss hozzászólások
1 év 15 hét
1 év 42 hét
1 év 51 hét
2 év 11 hét
2 év 25 hét
2 év 25 hét
2 év 27 hét
3 év 13 hét
3 év 17 hét
3 év 38 hét