Magányos fa

Kietlen sziklafal
tört fel az ég felé,
ezernyi repedést
az idő rótt belé.

Gyakorta verdeste
eső és vad vihar,
szilárdan ellenállt
kőkemény falával.

Résében összegyűlt
talajba szél hozott
távoli vidékről
egyetlen, bús magot.

Maroknyi földjébe
ügyesen befészkelt,
esőtől csírázott,
gyökeret eresztett.

Kietlen sziklafal
dísze lett azóta,
töretlen büszkeség
segíti magasba.

Magányos emberként
végy példát e fáról,
ne búsulj, kapaszkodj,
tanulj a csodából!

Életed falában
keresd a réseket,
ne add fel, helyette
erősítsd hitedet!

Törő Zsóka

Einsamer Baum

Öde, kahle Bergwand
ragt in den Himmel,
die Zeitzeugen zeugen
tausende von Rissen.

Ständig wurde geflappt
von Winde, und Regen
mit Festem widerstand
währte sich dagegen.

In den Rissen der Wind
Staub hat hinein geweht,
und von entferntem Land
ein Samen rein gelegt.

In Hand voller Erde
hat sich eingenistet,
vom Regen ausgekeimt
nach innen gerichtet.

Und die kahle Bergwand
bekam einen Schmuck, der
ungebrochene Stolz
gab ihm einen Druck.

Du als einsamer Mensch,
nimm Beispiel von dem Baum,
nicht versage, kämpfe
spring über jeden Zaun.

Im Wand deines Lebens
such immer die Risse 'n
anstatt aufzugeben,
stärke dein Gewissen.

Fordította Mucsi Antal-Tóni