Mert minden játék mögött ott véres valóság!

ej te lyáány,

"Játsszuk el, hogy neked a semmi kell
és én szerényen beérem ennyivel."

a vers jó. és tulajdonképp ha úgynézem az élet is egyfajta "játék", nagyon komoly "játék"...ölellek

Ott van, Zoli.

Nekem valami rémlik ebből a játékból, ha jól emlékszem hagyományt őríz

Andi, odaát végtelenítem a verset. Szerettem volna írni közhelyeset végre...olyasmit, amit könnyedén lehet megemészteni, ha nehéz étel is...Re:öleléssel vagyok:))

Jah, hagyományőrző, biza' Misi.

Végtelen szomorút és beletörődést érzek, erőtlen próbálkozást, ami már nem vezet sehova...Talán játék az Élet... de inkább mégsem. Vagyok néha így.

"buborékolok néma csönben."De sok nő buborékol néma csöndben,csak a békesség kedvéért !

Jó tudom, de sok férfi,szintén buborékol a saját kedvéért.../a kivételek ne figyeljenek/

Tetszett! )Mária

Nem, Hori, nem szomorú talán...nem. Végteleníthető vers, amely közhelyre épül, de mint ahogyan az nálam szokásos, vannak benne logikai és értelmezhetőségi csavarok. Talán a felütésben is benne van, hogy Játsszuk el...Persze az is, hogy játsszuk úgy az életet, hogy én hagyom, hogy játssz, közben betartom a szabályokat, komolyan veszem a dolgokat... Mert hát mi miatt is íródott? Csakis ezért. Az élet ajándék, nem játék.

Szia, drusza-Mária:) Két helyre tettem fel ezt a verset, a másik oldalon kihagytam a buborékolást, talán a kisfröccsöt nem játszom el, mégsem... Nagyon köszönöm itthagyott jeled és gondolatod...

itt is nagyon tetszik:)

Köszönöm, András:))

Nem biztos, Ágnes, sőt! De eljátszhatjuk:D Köszönöm, örülök, hogy jónak látod:)) (kis korrekciókkal még lehetne azért finomítani)