Gyere ide mellém várjuk az éjben,
a megvilágosodás kegyelmét már,
illatok érintsék arcunk a szélben,
lássunk meg tündért, s angyalok honát!

Felcsendül íme tengernyi dallam,
szférák zenéjét hozza a szél,
csillagok kisérik megannyi dalban,
s lelkünk örök nyár, mit nem vesz be tél.

Emelkedünk már, nincs nehézség többé,
világok fényeit látod velem,
világűr ködéből, könnyé és fénnyé,
válik a sötét, mint szép érzelem.

Égi vizeknek partjain látjuk,
szívárvány híd van a lelkünk között,
és megérkezik a hír is mit vártunk:
csak szerelem győzhet mindenek fölött...