Álom

***

Kór valék, fájdalmaimnak

Szenvedém nagy kínjait;

Jött az éj szelíden végre,

S könyörűlve békeségre

Álmaim karába vitt.

**

És láttam ott

A szőke lányt,

Nem hidegen

Már szűm iránt;

***

Hozzám voná

A szerelem,

S eget lele

E kebelen,

***

S én piruló

Lángajakán,

Mézcsókjait

Lecsókolám.

**

És újra csók,

S megannyi csók,

S oly édesek!

S oly lángolók!!!

***

Ily álmakat adjatok, isteneim,

És marhat a fájdalom, a fene kín;

Én tűrni fogok, – valahára talán

Majd égi való jön az álmak után.

***

1840.

***

Petőfi Sándor: 1823 - 1849

***

Traum

***

Ich war süchtig wegen Schmerzen,

ich habe viel gelitten;

die Nacht kam endlich ganz sanft,

und der Frieden erbarmt hat

‘d mit mir den Traum beschritten.

***

Und sah es dort

das blonde Mädchen

und war nicht kalt

zu den Herzchen;

***

Zu mir zieht es

der Liebeslust,

‘d findet das All

an meiner Brust,

***

‘d wieder küsse

‘d so viel’ Küsse

‘d sie sind so süss!

‘d wie Erdnüsse!

***

Gebt mir solche Träume, meine Götter,

‘d der Schmerz kann brüllen, die verdammten Spötter;

ich ertragen es vielleicht an einen Sommer,

der Himmel wird nach den Träumen kommen.

***

1840

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni