Fekete Jenő 1924-ben alapította meg a Guttmann-Fekete-Budapest harisnya és kötöttárugyárat. Az eslő világháború után egyre nagyobb kereslet indult meg a harisnyák és a kötött pulóverek iránt. 1927-ben jegyezték be a GFB védjegyű árukat, és a Pók üzletekben egységes áron kínálták. Az első Pók üzletet 1931-ben nyitották Budapesten.

Az államosítás után állami tulajdonba kerület az üzeltlánc, és 1973-tól Aranypók Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat lett, majd 1982-től Aranypók Kereskedelmi Vállalat néven futott tovább az üzletlánc.

Profilja továbbra is a jó minőségű fehérnemű, kötöttáru, bőrdíszmű, és konfekcióáru maradt. Az 1970-es években a cégnek 90 üzlete volt Budapesten, de később Kecskeméten, Zalaegerszegen is nyitottak üzletet. 1991-ben privatizálták az üzletláncot.

Forrás: hvg.hírek 

A cseh-morva származású szegedi Pick Márk 1869-ben alapította a céget, 1878-ban télen szalámit is készített. A Pick-szalámit 1917-ben látták el védjeggyel, 1931-ben kartellszerződésbe lépett a Herz és a Vidoni szalámigyárral. Igazi világmárkává vált.

1948-ban az államosítás után összevonták a Szegedi Vágóhíddal és a Szegedi Hűtőipari Vállalattal. 1987-ben önállósult, majd 1992-ben Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. néven részvénytársasággá alakult, a budapesti és a londoni tőzsdén is megjelent.

forrás: hvg. hírek

Magyarország legnagyobb csokigyárat Stühmer Frigyes hamgurgi cukrászmester alapította 1868-ban, Pesten. 1883-ban gőzüzemű csokoládégyárat építettek hozzá, ezzel meghonosították a nagyüzemi csokoládégyártást.

Ferenc József 1885-ben tüntette ki, az ipari fejtesztésekben elért eredményeiért. 1890-ben halt meg, majd az örökesei vezették tovább a gyárat, 1928-ban alakult részvénytársasággá.

A Stühmer cég európai színvonalú kereskedelmi kúltúrát képviselt, hiszen nemcsak termékeik, hanem az üzletek, boltok színvonal is különös gonddal tervezték meg. 1930-as években a cég ügyelt a reklámozásra a cukorkák, bombonok, csokoládék terén. 1934-től gyártották a porcelánozott csokifigurákat. Ők dobták piacra az olcsó nugátos termékeket is.

1948-ban államosították a céget, a Budapesti Csokoládégyár nevet vette fel, majd 1992-ben Stollwerk Budapest Kft. tulajdonába került.

forrás: hvg. hírek

Zsolnay Vilmos festőművésznek készült, de mégis testvére pécsi kerámiaüzemét vette át. A családi manufaktúrát 1868-ban jegyeztette be a cégbíróságon.

Terrakották és használati cikkek mellett leginkább dísztárgyak készítését ambicionálta. 1874-ben a gyár vezetésebe bevonta, fiát Miklóst is, míg a művészi munkáját két lánya segítségével végezte. Teréz magyaros, népi hagyományokat részesítette előnybe, míg Júlia a keleti kúltúrákat alkalmazta. Legjelentősebbek a porcelánfajansz és az épületek díszítésére alkalmazott színes fagyálló csempe, a "pyrogránit". A gyár legnagyobb sikerét a fémes fényű máztechnika az "eozin" teremtette meg.

Az 1896-os Milleniumi Kiállításon az új fémes fényű lila, zöld, kék eozin dísztárgyak sikert arattak. 1900-ban egy új korszak köszöntött be, melyet Rippl-Rónai József munkássága határozott meg.

1948-ban államosították a céget, és Pécsi Porcelángyár néven futott. 1991-ben részvénytársasággá alakult.

forrás: hvg. hírek